Levadászva - A Vörös Mambák bosszúja

16

Xamira

- Majd ha befejezted a duzzogást és hajlandó leszel elmondani mi történt akkor szólj drágám. Én megvárom - szólalt meg apa miközben az íróasztala mögül bámult rám.

Ezt játszottuk úgy közel 2 órája. Közben persze dolgozott mert nagyon jól tudta hogy nem vagyok egy egyszerű eset. Haza sem volt kedvem menni, de a történtekről sem szerettem volna beszélni, úgyhogy a házában ültem a kanapén és csokis mogyoróval tömtem magam.

- Nem akarok többet vele dolgozni! - jegyeztem meg teli szájjal.
- Tudom ezt már mondtad, én az indokot szeretném hallani hogy miért vagy ennyire kiborulva.
- Nem vagyok!
- Az a második csomag amit felfalsz, nekem ezt ne akard beadni! - mutatott a kezemben lévő zacskóra.
- Nincs mit mondanom, egyszerűen hátráltatjuk egymást.
- Én úgy tudom hogy elég nagy szükséged volt rá Egyiptomban.

"Anna te lepcses szájú".

- Azért ezt így nem állítanám! Inkább fogalmazzunk úgy hogy kölcsönösen segítettünk egymáson.
- Nézd kincsem - letéve a tollat felállt és felém indult, majd mellém ült - tudom hogy nehéz volt Olaszországba menned mikor az anyád ott halt meg, de.........
- Ennek semmi köze anyához - vágtam a szavába majd letettem a mogyorót az asztalra és én is felültem.
- Akkor?
- Nem tudok együtt dolgozni vele - néztem rá - Egyszerűen nem megy! Folyton piszkáljuk egymást, zavar hogy nem a munkára koncentrál hanem inkább elszórakozik mindenféle nőkkel. Egyszer úgy csinál mint aki meg akar ismerni aztán meg visszavált taplóba. Neki az okoz örömet ha idegesíthet, és a többi.....
- Értem - mosolyodott el apám alig láthatóan.
- Ezen mi a vicces?
- Semmi, semmi - terelte el a témát, majd a homlokomra nyomott egy puszit és visszament az asztalhoz:

- Most az tenne neked a legjobbat ha pihennél egyet. Szóltam Margaretnek hogy készítse elő a szobád ha itt szeretnél aludni.
- Rendben, de akkor elintézed hogy ne menjünk többet egy küldetésre Tristannel?
- Nem - vágta rá egyszerűen.
- Mi? - álltam fel a kanapéról csalódottan - Miért nem? Most mondtam el egy csomó indokot ami miatt nem tudjuk elviselni egymást!
- Drágám nekem a szervezet előnyét kell szem előtt tartani, ahogy neked is mint leendő vezér. Te is tudod hogy nem szakíthatok meg egy ilyen jövedelmező együttműködést mert ti nem jöttök ki!
- Eddig se szorultunk senkire! Ráadásul mind a ketten tudjuk hogy ez egy biztonsági intézkedés volt. Nekem te nagyon gyanús vagy - tettem karba a kezemet. - Miért véded?
- Kit?
- Tristant. - vágtam rá mintha nem lenne egyértelmű kiről beszélünk.
- Nem védem, csak a fiatal énemre emlékeztet ennyi.
- Hát ez nagyszerű - kaptam a fejemhez. - Tristan meg tudja szüntetni a szerződést nem?
- Igen, de ő sem fogja - tette hozzá teljes nyugodtsággal.
- Te ellenem vagy?
- Én nem vagyok ellened kincsem. Pont ellenkezőleg, egyedül a te érdekeidet nézem. A mindenem vagy ezt te is tudod, de meg kell tanulnod az indulataid ellenére is hideg fejjel gondolkodni.