FREJA MEDWIN egész házasságát a túléléssel töltötte, hiszen düh problémákkal küzdő férje kiszámíthatatlan, és soha nem lehet tudni, hogy mikor telik be nála a pohár. Az ártatlan fiatal nő rettegésben él, de férje bántó karjai között elfogadta sorsát...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Én is szívesebben csinálnám azt, amit te - Taylor mosolyogva nézte a fiúnkat, ami éppen szopott. Annyira elpirultam, hogy oldalra fordítottam a fejem és próbáltam leplezni azt, hogy még ezzel a viselkedésével is le tud venni a lábamról. Addison a szobájában leckét írt, Taylor pedig a kanapén kávézott, miközben az új ügy, sikeres megoldása miatt, Owennel beszélt telefonom. Amikor újra füléhez emelte a telefont, megrészegülve néztem, hogy boldog mosolyra húzza az ajkát, hogy a hajába túr és elneveti magát. Annyira hiányzott már a boldog és önfeledt éne, hogy akaratlanul is üveges tekintettel néztem őt. Taylor Litwin az utóbbi időben nem csak igazi apaként, de hűséges férjként is viselkedett. Mindig mindent elkövetett a biztonságunk érdekében. Mindig meglepett az ereje és az ösztöne, ami a fia születése után csak jobban felerősödött. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy mindennap csak jobban szerelmes lettem a férfiba, akibe azon a napon beleszerettem. Taylor úgy döntött, hogy kihangosítja Owent, ezért miközben a fiam evett, addig én kíváncsian hallgattam. - És mesélj. Milyen volt az új fiúval dolgozni? - Taylor említette, hogy egy fiatal fiú ment hozzájuk dolgozni. Tegnap este az irodájában, Taylor egy kicsit kutakodott utána, és még nekem is megszakadt a szívem, miközben a fiú családi háttere felől mesélt. Az édesanyja kórházban van, az édesapja pedig rengeteget dolgozik, hogy fizetni tudja a neje kezeléseit. Taylor annyira megsajnálta, hogy tegnap délután elment a kórházba és személyesen jobbulást tett, a fiú édesanyjának, aki valóban nagyon beteg volt.
- Jeremy nagyon ügyes, de látni rajta, hogy mentálisan nincs rendben! Én láttam az aktáját. Nagyon becsületes fiú, viszont a családi háttere miatt nem mindig stabil. Nem is értem, hogy ment át a teszten és azon a sok vizsgálaton - hallottam Owen hangját, miközben Taylor lesütötte a szemét.
- Akarja ez a gyerek - tarkójára simította kezét, és tovább folytatta. - Egy kicsit magamat látom benne. Ne döntsünk elhamarkodottan. Adjunk neki egy esélyt, hiszen mi is voltunk kezdők, nem igaz Black nyomozó? - piszkálódott Taylor, én pedig megtöröltem a fiam száját és büfiztetni kezdtem. Miközben megigazítottam a felsőmet, Owen azt az ötletet hozta fel, hogy csinálni kell egy családi bulit. - Bulit? - kérdezte vissza Taylor.
- Csak egy baráti összejövetelre gondoltam. Szerintem az új fiúnak is könnyebb lennem, ha látná azt, hogy szeretnénk befogadni őt. Emlékezz vissza, hogy annak idején velünk milyen szigorúan bántak - emlékezett vissza Owen. Mosolyra húztam az ajkam, hiszen Taylor oldalra pillantott és aprót biccentett.
- Lehet, hogy könnyebb lenne neki. Megértem, hiszen beteg az édesanyja, az apja pedig nagyon kevés pénz keres.
- Az apjával is beszéltél a kórházban?
- Beszéltem - suttogta Taylor. - Le volt fogyva - csóválta a fejét. - Úgy érzem, hogy ez a fiú azért jött ide, hogy elmeneküljön a gondok elől - üveges tekintettel pillantott felém, ezért szívemre helyeztem a kezem, majd így szóltam:
- Akkor adj neki menedéket - húztam őszinte mosolyra az ajkam.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
