18. rész

684 35 5
                                    

Berontva a 20. emeleti óriási irodába szeme elé tárult az ott folyó harc. A gigantikus faltól-falig irodában mindenhol asztalok, székek és számítógépek sorakoztak. Kiszúrva a fiúkat feléjük vette az irányt. Még épp időben nézett oldalra, hogy ki tudja kerülni a felé leadott lövést. Beugorva egy asztal mögé igyekezett pontosan és tisztán visszatüzelni. Támadója combját találta el, aki a fájdalomtól azonnal letérdelt így már tiszta volt a célpont, hogy fejbe lőhesse. Lenyelve elveit és becsületességét minél több ellenséges alakot iktatott ki, közben megpróbált minél közelebb araszolni a fiúkhoz. Kb a terem közepén járhatott mikor kiszúrta, hogy az éppen háttal álló YoonGi felé egy fegyveres alak közeledik, csupán alig 1,5-2 méterre lehetett tőle. Tudta cselekednie kell! Rohanni kezdett.

- Agust vigyázz! -ordította.

A fiú meghallva a lány hangját azonnal megfordult, de már késő volt. Támadója elsütötte a fegyvert. Ám hála NaRa rendkívüli gyorsaságának épp időbben ugrott rá YoonGira, hogy a földre teperje, így a golyó a mögöttük lévő falba fúródott. Agust a lány alatt feküdve felemelte fegyverét és lelőtte a férfit.

- Gyere szedjük össze a többieket! Kurvára le kell innen lépnünk. -rángatta fel a lányt a földről.

Bólintva a fiúnak szorosan mögé állva követni kezdte. Intve NamJoonnak ő is csatlakozott hozzájuk, majd Hoseok és Jimin holléte után kezdtek kutatni. Kiérve a lépcsőházba meghallották a lentebbről jövő lövéseket, így gyorsabbra vették a tempót. A 15-en jártak mikor Jimin élces hangja bezengte az egész emeletet, amint elküldi a jó édes anyjukba a rivális banda tagjait. Berontva az ajtón látták, hogy kb két tucatnyi fegyveres emberrel állnak szemben, öten. Egyszerre kezdtek el tüzelni, hogy Jimin ki tudjon onnan szökni. A lifthez rohantak mibe beszállva a nullás gombot nyomták meg.

- Mi a faszom volt ez!? -ordított YoonGi, roppant ideges állapotban volt.

- Nyakamat rá, hogy emögött SeungCheol áll! -dobbantott dühösen Jimin is- Ez azért van mert elfogtuk WonWoot és pár emberét.

- De honnan a picsából tudták, hogy Lee a mi emberünk? -kiabált NamJoon is.

- Biztos köpött nekik, nem tudom. -vázolta ötletét Hobi, fejét vakarva- De most nem ezzel kéne foglalkozni hanem, hogy élve kijussunk innen! Jim értesítetted Taet?

- Nem én nem. Rábíztam MinJire. -mind rá pillantottak mielőbbi választ várva.

- Felhívtam. Azt mondta küldi az erősítést és, hogy ő is idejön.

- Akkor már csak abban kell bíznunk, hogy időben ideérnek az embereink.

A lift enyhe rázkódás után megállt majd az ajtó kettényílt. Alig léptek ki a kissé szűkös helyről ledöbbentek mikor látták, hogy egy csapatnyi állig felfegyverkezett ember várt rájuk a halban. Eldobták fegyvereiket és felemelték kezüket a túlzott létszámfölény miatt. Az egyik ember elősétált a tömeg közül mire Jimin és YoonGi testtartása is rettentően megfeszült, kezeiket ökölbe szorították.

- Nahát, nahát. Csak nem a B.T.S.-hez van szerencsém? -kérdezte kissé nyávogós hangon, valószínű csak gúnyolódásnak szánta.

- JiHoon. -szűrte fogai közt Jimin.

- Szevasz Jimin! -intett neki- Jó újra látni. Mikor is volt? -simított rá állára- 7-8 éve? Rég nem találkoztunk. Mondd csak hogy van a kis JeongGukie? -hangja csak úgy csöpögött a gúnytól és a lenézéstől.

- Te szemét állat! -rontott volna neki de Hobi és Nam lefogták- Ne merd a nevét a szádra venni te rohadék!

- Ccc. -ingatta fejét- Még mindig ennyire szentimentálisak vagytok? Elképesztő. -nevetett fel gúnyosan.

A bosszú ára [Taehyung ff.] BefejezettWhere stories live. Discover now