A bosszú ára [Taehyung ff.] Befejezett

Epilógus

Öt évvel később

- Gyere már YoonGi mi a francot tudsz eddig csinálni? -rontott be a fiú szobájába.

- Jólvan már Jimin ne ordíts velem, eskü felnyomok a seggedbe egy gránátot és totál szétdurrantalak. Készülök nem látod?

- Jó-jó nyugi, ne légy már ideges. Ez a nap ordítozás és dühkitörés mentes, emlékszel?

- Ha nem basznád fel folyton az agyam akkor nem kiabálnék. Tűnés kifelé! -dobott felé egy cipőt, de Jimin gyorsabb volt kirohant a szobából.

A nappaliban ácsorgó fiúk már toporzékolva várták a még mindig szöszmötölő barátaikat. Taehyung JeongGukal a konyhában egy pohár ital mellett beszélgettek.

- Hogy vagy haver? -paskolta meg hátát.

- Szerinted? Totál levert a víz, frászt kaptam. Szerinted késő visszakozni? -nézett körbe kétségbeesve amin Guk csak nevetett.

- Hát innen már nincs menekvés Tae, te akartad ezt! Na gyere, induljunk életed legnagyobb akciójára. -rángatta fel székéről.

- Jah... csak éljem túl... -ingatta fejét sóhajtozva.

JeongGuk csak nevetett barátja arckifejezésén s nem értette mikor lett ennyire félős és puhány.
Az óriási épület elé érve a fekete autók libasorban álltak egymás mellett, egyik nagyobb volt a másiknál.

Tipikus maffia járművek voltak a legrosszabb márka a Lamborgini volt. Tae és a barátai egy limuzin nagyságú terepjáróból szálltak ki mely matt feketeségével és aranyozott felniével minden tekintetet magára vonzott. Elegáns öltönyt viseltek fehér inggel és csillogó olasz cipővel. Zsebeikben fegyver díszelgett, míg zakójuk felső zsebéből 1-1 díszzsebkendő lógott ki. Mint vezér Taehyung ment elől, mellette Jimin és JeongGuk. Az óriási terembe érve nagyszerű pompa fogadta őket, mindenhol díszes asztalok, szolgálatra kész pincérek és fegyveres őrök az ajtóknál.

Amíg az utolsó simítások is elkészülnek a nagy akcióig addig Tae és barátai félrevonultak egy csendesebb helyre. A fiú nem tudta véka alá rejteni izgalmát bár hiába is akarta volna. Fel-alá járkálva igyekezett nem agyvérzést kontra szívroham kettőst kapni.