Balázs dühösen rugja rám a szobám ajtaját. Lehet nem kellett volna megenni azt a kaját, aminek a dobozán egy hatalmas B van. Felém dobja anyám papucsát. Egyetlen megoldás létezik: Levetem magam az ágyamról, ezzel kikerülve a felém repülő papucst. Mind a 65 kilómmal belecsapódok a földbe, teljes súlyomat a térdembe összpontosítva, mert az ért le elsőnek, aztán szokásomhoz híven arcommal tompítok. Alig 3 perc múlva csöngetnek, mire összenézünk es ennyit mondunk:
B.zdmeg, Lenti néni!
YOU ARE READING
Ezek a mai fiatalok!
HumorÉn félek az idős néniktől. Szeretnek belém kötni mindenért is. Unalmas lenne az élet nélkülük. Balázs és Anna állandó vendégszerepe csak emel a színvonalon. Vagy nem. Lenti néni személyikultuszát építjük, gyere csatlakozz a szektánkhoz!
