Én félek az idős néniktől. Szeretnek belém kötni mindenért is. Unalmas lenne az élet nélkülük.
Balázs és Anna állandó vendégszerepe csak emel a színvonalon. Vagy nem.
Lenti néni személyikultuszát építjük, gyere csatlakozz a szektánkhoz!
Csapatmozgások gimnazista osztállyal. Avagy Mati bácsi és Edit néni kirándultat.
Szóval íme egy ábra, az általanos közlekedésről.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
A pirosak a menők, ők mennek elől. Fingjuk nincs hova és merre, de mennek, mint az atom. Természetesen mindenki cigizik, elegáns füstfelhőt hagyva maguk mögött. Edit ezt egy csalódott sóhajjal konstatálja és fáradtan beletörődve hagyja, hogy etessék a rákot. Ha zebrán kell átmenni nem várjàk be a sor végét, ők átmennek, majd a járdaszigeten állva várják a megváltó zöldet, miközben én meg Edit kiabálva elküldjük őket a halálba.
A kékek. Ők az átlagok, nagy csoportba verődve, a járdát teljes szélességben elfoglalva, baromi hangosan beszélve közlekednek, néhány tagnak kiszamíthatlan a mozgásának iranya és gyorsasága, így időnként vagy baromira lemaradnak a pirosaktól vagy full beléjük mennek és elhagyják a lilákat.
A lilák. Ők azok a jellemzőem lányok, akik eredetileg kékek voltak, de meguntak a pirosak által hagyott füst belélegzését és leghátramentek. Jellemzően a tanárokkal beszélnek és olyan szaftos pletykákat tudok meg random emberek szerelmiéletéről...
Zöld. A falkától külön mozgó egyegy egyed, akit valszeg valamikor fix elhagyunk majd és lehet nem is tűnik fel, hogy nincs meg. Bro, ne legyél zöld. Legyél kék te is.
