És azután?

Cassie és Peter.

Cassie

⊰᯽⊱┈──╌❊╌──┈⊰᯽⊱

- Néha úgy érzem, hogy soha nem végzünk majd - sóhajtok fel a fal festése közben.
Mivel pici vagyok, én festem az alsó részeket, Peter meg a hatalmas termete miatt a felsőket.
Amikor megvettük az első közös otthonunkat, nem nagyon nyúltunk hozzá, szinte mindent úgy hagytunk, ahogy a korábbi tulajdonosok hagyták nekünk, mert nem tudtuk, hogy mire számítsunk majd bevétel szempontjából. Persze Peter a profiknál nem kis összeget kap és én is egész jól keresek a munkámmal, de biztosra szerettünk volna menni és nem azonnal fejest ugrani egy felújításba. Úgy voltunk vele, hogy inkább spórolunk és amikor úgy érezzük, hogy eljött az idő, akkor belevágunk. Hát az idő úgy néz ki, hogy most nyáron jött el, amikor Peter is többet tud itthon lenni, mert nincs főszezon, vagyis nem kell folyamatosan meccsekre járni. Az edzések természetesen megmaradtak, de azok is más időpontokban, mint a szezon alatt. Most a nyáron én sem tartok edzéseket, csak augusztustól. Egyelőre az edzői diplomámat bevetve kerestem magamnak munkát, amíg a pszichológia szakosodásom be nem fejeződik, úgyhogy szerencsére a nyáron egymásra fókuszálhatunk. Jelen esetben a házunk felújítására.
Szinte mindent elkövettünk azért, hogy a ház tényleg minket tükrözzön. Kint megcsináltuk a kertet rendezettre, bent kicseréltük az ablakokat, átalakítottuk a konyhát, átfestettük a szobákat, szinte teljesen kicseréltük a fürdőszobát. Az előző itt lakóknak már volt gyereke, így annak a kis játszóterét lebontottuk a kertben és a szobáját is átalakítottuk hobbi szobának. Ide szoktam bejönni, ha írni van kedvem, vagy rajzolni, esetleg énekelni, Peter pedig akkor jön, nyugiban szeretné elemezni a meccsüket. A dolgozószoba is új funkciót kapott. Peter felszerelt egy nagy vásznak és beszerzett egy projektort, így az egy mini moziszobának lett kikiáltva. Tényleg elég picike és csak kis babzsákfotelek vannak bent, de mi imádunk ott filmet nézni. A vendégszoba csak egy kicsit lett átalakítva, meg a másik fürdő is, de a mi szobánk rendesen fel lett forgatva. Ez az, amelyik még mindig a befejezésre vár és jelenleg is készül.
A barátaink és a családjaink rengeteget segítettek a készületekben, de amiket csak lehetett, azokat ketten oldottuk meg. A szobánk festése is ilyen, ami bordó színt kapott, mert Peter szerint a bordó a szerelem és szenvedély színe és ez teljes mértékben jellemez minket. Én nem vitatkoztam, mert igazából szép színt sikerült választanunk és tény, hogy jellemez minket, de már annyira fáradt vagyok a hetek óta húzódó felújítástól, hogy már csak a végét várom.
- Dehogynem! - vágja rá határozottan Peter. - Már nincs sok és akkor végre teljesen a miénk lesz.
Az optimizmusa mosolyt csal az ajkaimra. Esküszöm, hogy mellette képtelen vagyok nem mosolyogni. Azt hihetné az ember, hogy ez évekkel az összejövetelünk után nem lehetséges, de mégis. Továbbra is napról napra szeretem egyre jobban, pont ahogy az elején.
- Már alig várom - nézek fel rá és csókot lehelek az állára.
- De ugye tudod, hogy fel kell majd avatnunk? - vigyorog, látványosan végignézve rajtam.
Peter nagyot nyel, miközben a szemében tűz lobban.
- Egy ilyen kérdésre hogyan mondhatnék nemet? - harapok az alsó ajkamba, amitől a tekintete arra vándorol. - De előbb talán fejezzük be.
Peter felmordul.
- A francba, asszony, folyton eltereled a figyelmem.
- Én? Dehát te kezdted.
Igyekszem visszatartani a nevetésem, de nem túl könnyű feladat. Peter annyira aranyos, ahogy durcázik, hogy nehéz komolyan venni.
- Nem, te kezdted, amikor ezt a szettet vetted fel.
Az ez a szett egy egyszerű, edzős rövidgatyát jelent és egy kinyúlt haspolót.
- És nincs rajtad melltartó - morog tovább.
Ez viszont tény, de itthon sosincs, hacsak nincsenek vendégek és ezt ő is tudja.
- Jobban éreznéd magad, ha felvennék egyet? - érdeklődöm tettetett komolysággal, amire azonnal felkapja a fejét.
- Dehogyis, jobb ötletem van - teszi le az ecsetét, majd a vállára kap. Ösztönösen felsikítok, miközben ő elveszi tőlem az ecsetemet. - Tartsunk szünetet - javasolja, majd már el is indul kifelé a szobából.
- Peter, be fog száradni a festék - kapálózom nevetve.
- Majd valamit kitalálunk - legyint, majd átdob menyasszony pózba. - Most szeretkezni akarok veled az otthonunkban.
Az otthon szó hallatán a szívem olvadozni kezd és pillangók ébrednek a mellkasomban.
- Ez irtó nyálas volt - cukkolom, de nem remeg meg.
- Elhinném, hogy nem tetszett, ha nem csillogna így a szemed - mosolyodik el, majd az ajkaimra hajol és finoman megcsókol.
Ezzel a megállapítással nem tudok vitatkozni.