Conjunction [Twilight]

06. Rész

Cím: Tíz év múlva házasság

Figyelmeztetések: -

Terjedelem: 4302 szó

Megjegyzés: Carlisle szavazás lezárult, eredmények a megfelelő résznél!

Ajánlott zene: ♫ Let it End

Mikor azt hinné az ember, hogy fellélegezhet, jön valami más.

– Odamenjek, szívem? Azonnal jövök!

– Ne aggódj, jól vagyok annyira. Itthon leszek, pihenek – ismételgette Ethannek már sokadjára, aki csak újra és újra ugyanazt a kérdést tette fel egy adott időközönként. Mintha valóra is válhatna, de mindketten tudták, hogy a férfi nem tud és nem fog jönni, ha Scarlette azt mondaná, hogy szüksége van rá. Ez már valamit jelentett, nem igaz? Milyen kapcsolat az, amiben nem lehet egymásra számítani igazán? – Emiatt ne vegyél ki szabadságot. Jól vagyok. Mit szólsz egy videóhíváshoz valamikor, hogy megbizonyosodj rólam?

– Jó ötlet. Ha hazaértem a kórházból, hívlak újra.

– Rendben – búcsúztak el szokásosan.

– Tudod... – szólalt meg váratlanul Raylyn Scarlette szobájának ajtajából. Minden bizonnyal egy ideje ott állhatott. – Szerintem már rég úton kéne lennie hozzánk.

– Miről beszélsz? – fordult felé.

– A barátnője balesetet szenvedett – mondta ki a nyilvánvalót.

– Egyrészt nem nagy balesetet, másrészt nem tud csak úgy csapot-papot otthagyni Seattle-ben, te is tudod, harmadrészt sosem kedvelted, persze, hogy ezt mondod.

– Valóban, de ha annyira szeret téged, akkor nem kéne megnéznie, hogy vagy?

– Bízik a szavamban – felelte kedvtelenül. Nem szerette, ha Raylyn próbált belemászni a kapcsolatába. Még ha igaza is volt, tudta jól.

– Scar... – jegyezte meg korholó hangnemben. – Ismerd el legalább, hogy te is remélted, hogy eljön. Mert ennek így kéne lennie.

– Persze, jó lett volna, de racionálisan nézve teljesen tisztában vagyok vele, hogy nem tud – vett egy mély levegőt. Mit mondjon? Hogy nem akar egyedül maradni? Hogy tudja, hogy Ethanen kívül senkivel sem tud kapcsolatot kialakítani, mert nekik több kell? Mikor a barátnőjükkel elmehetnek túrázni, mikor együtt filmeznek, mikor randizni mennek, nem pedig várják, hogy mikor lesz vége a műszaknak vagy remélik, mikor nem hívják be a sürgősségire éjszaka közepén? Orvos volt, sebész volt, akinek mindig a betegei lesznek az elsők.

– Te és a racionális agyad... – húzta el a száját, miközben bejött a szobába és leült az ágy szélére. – Jó ez így?

– Tessék? Ray miket beszélsz? Ez egy ideiglenes időszak. – Úgy gondolta, csak a távkapcsolat nehézsége ez, egy ránc a terítőn, mely majd kisimul a sokadik vasalásra. Ebben akart hinni, mert ha másban nem tudott, akkor mi maradt?