2. Érzék

1.1K 110 44
                                    

- Taehyung, mit tervezel? - súgta Jimin a taxi hátsó ülésén újdonsült mentora fülébe, hogy a sofőr ne hallja, de válaszként csak sejtelmes mosolyt kapott.

Hiába bökdöste, kérdezte újra és újra, Tae csak mosolygott, beharapta az alsó ajkát, és kinézett az ablakon. A kocsi Itaewon egyik kevésbé felkapott részén állt meg, egy szűkebb utcában. A sarkon kifőzde, kicsit odébb élelmiszerbolt meg egy virágüzlet, viszonylag csendes hangulatú környék volt. Taehyung egy apró, második emeleti lakást bérelt itt, amiért Jimin titkon irigyelte. Nem mintha nem szeretett volna a nagymamájánál lakni, de vágyott az önálló életre, amelyben nem kell beszámolnia például arról, hogy jelentkezett egy éjszakai klubba sztrippernek. Erre a beszélgetésre még nem érezte felkészültnek magát.

- Nem fogok veled lefeküdni! Hallod? Komolyan mondom! - szögezte le, miután bejutottak az előszobába - Nem maradok itt, ha ez a terved!

- Ne parázz már annyira, mintha én lennék a darabolós gyilkos! - nevetett Taehyung. - Nem foglak megdugni - közel hajolt Jiminhez, hogy összeért az orruk hegye -, hacsak te magad nem kérsz meg rá.

Ezután lerúgta a cipőjét, és eltűnt egy ajtó mögött. Jimin tétován követte a különleges hangulatú nappaliba, amely tele volt furcsábbnál furcsább tárgyakkal és bútorokkal. Meztelen fenék alakú műanyag székek, műgyanta Miki egér szobor, tigrismintás díszpárnák, fura alakú lámpák, művészi aktfotók és festmények a falakon, és rengeteg plüssfigura mindenfelé... Jimin ámulva nézett körbe.

- Ülj csak le a kanapéra - vetette oda Tae, miközben a pici konyhában tevékenykedett.

Hamarosan megjelent két, sárga színű itallal teli karcsú pohárral, papíresernyővel, szívószállal és narancskarikával a pohár szélén.

- Mimóza koktél a kis mimózának - nyújtotta át az egyik poharat Jiminnek, aki bátortalanul nyúlt érte.

- Le akarsz itatni?

- Dehogy. Csak egyet kapsz, hiába is könyörögnél repetáért. Jó drága pezsgő van benne, Petertől kaptam.

- Ki az a Peter?

- Az most nem fontos. Igyál.

Jimin megvonta a vállát, beleszívott a szívószálba. Ízlett neki a koktél, pillanatok alatt eltüntette az egészet. Hamarosan érezte az alkohol lazító hatását, és bizony megfordult a fejében, hogy kérjen még egy pohárral, de ezek után meg se mert szólalni.

- Az érzékiségről fogunk most tanulni - közölte Tae fennkölt hangsúllyal. - Te olyan sütit akarsz eladni, amit még meg se kóstoltál, ha érted a hasonlatot. Tudnod kell, hogy mit árulsz.

Jimin bólintott, és az üres poharát nézte. Jól jönne most ebből még egy.

- Maszturbálni szoktál, remélem - Tae lazán lekapta a narancskarikát a pohárról, és beleharapott.

Jimin örült, hogy épp nincs ital a szájában, mert most tuti kiköpte volna.

- Nem kell válaszolni, nyilván szoktál. Mire gondolsz olyankor? Pornót nézel? - folytatta Tae, mintha csak az időjárás lenne a téma.

- Nem nézek pornót!

- Hát akkor?

- Csak... elképzelek dolgokat...

- Milyen dolgokat? - Tae felvont szemöldökkel beleszívott a szívószálba.

- Nem mindegy az neked? Ma ismertelek meg, és már ilyenekről beszélünk? - Tae nem válaszolt, csak pislogott rá nagy szemekkel. Jimin sóhajtott, letette az üres poharat a dohányzóasztalra. - Nem tudom... általában azt képzelem, hogy egy helyes színész vagy énekes... közeledik hozzám. Átölel, megcsókol, és... és hát... nincs rajta ruha.

ANGEL - 🔞 Egy sztriptíztáncos története 🔞Where stories live. Discover now