ANGEL - 🔞 Egy sztriptíztáncos története 🔞

8. Magántánc

Jungkook feje még messze nem volt tiszta. Az akciója után megtántorodott kicsit, a másik pedig kihasználva a helyzetet, a földről felpattanva ököllel bemosott neki egyet. Most Jungkook került padlóra, és az, hogy önállóan felkeljen onnan, esélytelennek tűnt.

Jin nagyon határozottan eltávolította a kollégáját a lakásából, sűrű elnézéseket kért a fickó viselkedéséért, és segített a barátainak felemelni Jungkookot a parkettáról. Visszavitték a vendégszobába, és ismét az ágyra fektették. Jimin remegve belebújt a magával hozott váltóruhájába, ami egy farmerből meg egy bő kapucnis pulcsiból állt, és követte őket.

- Annyira sajnálom - szipogta a könnyeit törölgetve - Jól van Jungkook? Nem kellene mentőt hívni?

Hobi átölelte őt, nyugtatta, hogy minden rendben lesz, és hogy ne hibáztassa magát, ő nem tehet semmiről.

- Nincs nagy baja - állapította meg Jin, majd felállt Jungkook mellől. - De holnap rohadtul fog fájni a feje, az biztos - a szőke fiúhoz lépett, a vállára tette a kezét - Bocsáss meg, Angel. Nem tudom, mi ütött Hyunba, még sose láttam így viselkedni.

Jimin könnyei megállíthatatlanul folytak, a sminkje szürke csíkokban folyt le az arcán. Az előbb még mindenkit megvadító szexi vadóc eltűnt, és egy remegő, riadt kisgyerek került a helyére.

Jin vendégei - Yoongin és Hobin kívül - úgy gondolták, itt az ideje hazamenni, és Jin nem marasztalta őket. Jimin bizonytalanul toporgott a vendégszoba ajtajában.

- Szeretnék vele maradni éjszakára. Megengeditek? - kérdezte a pulcsija alját gyűrögetve.

- Persze - bólintott Jin, miközben kivett a hűtőből egy jégzsákot, és a kezébe nyomta. - Valójában miatta hívtalak ide, mert nagyon le volt törve, hogy úgy ott hagytad karácsonykor. Meglepetésnek szántam, csak hát sajnos idő előtt szétcsapta magát ez a hülyegyerek.

- Azért hagytam ott, mert... nem akartam a terhére lenni - Jimin lesütötte a szemét - és azt se akartam, hogy azt érezze, segítenie kell nekem. Éppen eleget segített.

- Ezért gondolom, hogy nem igaz, amit az a faszkalap mondott rólad. Te nem vagy... olyan.

Jimin ezt hallva nem bírt Jin szemébe nézni. Ha tudná, hogy milyen valójában... talán be se engedné a lakásába. Felsóhajtott, és a jégzsákkal a kezében bement Jungkookhoz a vendégszobába. Felmászott mellé az ágyra, a jeget óvatosan a szeme alatti sérüléshez érintette, amit azért szerzett, mert megvédte őt. Jungkook hangosan, egyenetlenül szuszogott, időnként nyöszörgött egy kicsit. Jimin megsimogatta a homlokát, nézte a megrebbenő szemhéját és a néha elnyíló, finom rajzolatú ajkait, az alattuk megbújó, apró anyajegyet, és megállapította, hogy ez a legszebb látvány, amiben életében része volt.

Világosodott már, mire elnyomta az álom. Jungkook nem sokkal azután, úgy hét óra körül ébredt, hasogató fejfájással és kavargó gyomorral. Meglátta maga mellett a magzatpózba gömbölyödött fiút, kis kezében a jégzsákot szorongatva, és megpróbálta felidézni az éjjel történteket. Arra emlékezett, hogy hangos zenére és kiabálásra ébredt a vendégszobában, felkelt, és az ajtót résnyire nyitva meglátta Angelt táncolni. Alig hitt a szemének. Azt hitte, még mindig álmodik, de aztán eszébe jutott, hogy Jin valami meglepetést emlegetett, és összerakta a képet. Jinnek fogalma se volt, hogy ő aznap este végleg lemondott a táncosról. Barátja jót akart, de valójában csak rontott a helyzeten. Mégis ki akarna bármi komolyabbat egy olyan fiútól, aki a testéből él? Hogy gondolhatta egy percre is, hogy ez egy ártatlan, tiszta lélek? Nézte, ahogy Angel egy szál tangában számára vadidegen férfiakhoz dörgölőzik, egyikhez a másik után, azok meg a nyálukat csorgatják rá. Az amúgy is émelygő gyomra még jobban felkavarodott a látványtól. Kiment a szobából nyíló vendégfürdőbe, letérdelt a wc elé, és kiadta a tartalmát. Amikor megkönnyebbülve visszatért a szobába, kiabálást hallott. Kinézett, hogy lássa, mi történik, és aztán gondolkodás nélkül cselekedett. Most pedig iszonyúan hasogat a feje, és a táncos itt alszik mellette az ágyon.