Nem lehet...

6.rész

És olyan dolog történt amire soha nem számítottam volna...

-Jungkook te mit csinálsz? - vonom fel a hangom, de hogy miért azt én sem tudom. Hiszen szeretem, akkor miért nem hagyom neki, hogy megcsókoljon? 

- Hát...őmm..... - kezdte vakargatni a tarkóját és látszott rajta, hogy zavarban van.

- Bocs, én csak...- bántam meg egyből heves tettemet.

- Nem kell bocsánatot kérned! Az én hibám. - mondta. - Szerintem én most megyek. - állt fel gyorsan és egyből megcélozta a szobaajtómat. 

- Várj! - kiáltottam utána, majd felpattantam és a nyakába ugrottam. 

Látszott rajta, hogy nem számított- e heves mozdulatra, ugyanis teljesen lefagyott. Ha én nem csimpaszkodok, mint egy majom akkor leesek. Szép lassan mikor magához tért két kezet éreztem meg a derekamon, amik szorosan odahúztak hozzá. Egyre hevesebben vert a szívem, majd mindketten egymásra néztünk, egyre közelebb hajoltunk egymáshoz, amikor...amikor...amikor benyitott anya.

-Anya! - kiáltottam, közben elengedtem a fiút és vagy két méterre mentem tőle.

- Bocsánat, nem akartam semmit sem megzavarni - mosolygott sejtelmesen. - csak felhoztam a ruháidat.

- Ühüm. - motyogtam égő vörös fejjel.

- Na hagylak titeket. 

- Szerintem én most már tényleg megyek. - ment anya után Jungkook, de mielőtt ténylegesen elhagyta volna a helyiséget, visszanézett és rám kacsintott.

Nem hiszem el, hogy én az előbb majdnem csókolóztam Jeon Jungkookal!!!!!! MI TÖRTÉNIK?!!!! Azonnal fel kell hívnom Jimint!

-MI az? - szólt bele. 

- ÚRISTEEEEEEEEEEEEN!!!!!!!!! 

- Hallod megsüketülök. - mondta mérgesen.

- Majdnem megcsókolt Jungkook!

- Hogy mi van? 

- Jól hallottad!

- De miért csak majdnem? - kérdezte és hallatszott a hangján, hogy ezt nem érti igazán.

- Mert anya benyitott. - mondtam szomorúan. 

- Mindig a legjobb pillanatban. - nevette el magát.

- Hé! Ez nem is vicces! Életem szerelmével tudtam volna csókolózni, azt benyit anya. Képzelheted mennyire kínos és ciki volt. - meséltem bánatosan.

- Jól van, nyugi. Ha most meg akart csókolni akkor, majd keres rá másik alkalmat. - mondta.

- Igaz. - értettem vele egyet.

- Ennyit szerettél volna, vaaagy....

- Nyugodtan menj. - forgattam meg a szememet, de közben nevettem. 

- Oké, szia, pá! - köszönt el villám sebességgel és már le is rakta. 

Boldogan dőltem bele az ágyamba, és elmerengtem azon,  hogy milyen lesz, ha én is Jungkook összejövünk.