Már egy hete, hogy Jungkook és én egy pár vagyunk. Eddig minden simán ment és remélem, hogy ez így is marad még sokáig. Nem hiányzik most egy veszekedés. Nagyon nem.
-Min gondolkoztál el ennyire? - kérdezte, miközben felém fordította a fejét.
- Nem fontos. - legyintettem. - És te? - fordultam én is felé.
- Azon, hogy mennyire szeretlek. - mosolyodott el, majd összekulcsolta az ujjainkat.
Éreztem, hogy elpirultam, ezért gyorsan elfordítottam a fejemet, nehogy lássa, bár valószínűleg már így is késő.
- Miért takarod magad? - kérdezte olyan rohadt cuki mosollyal.
- Mert zavarban vagyok, te idióta! - nevettem el magamat.
- Mert? - vonta fel a szemöldökét.
- Mert. - válaszoltam mosolyogva, majd felálltam az ágyamról és elkezdtem táncolni, meg énekelni.
Jungkook egy ideig csak nevetett, de egy idő után ő is beállt mellém, és így együtt hülyéskedtünk.
- Olyan bolond vagy. - ölelt meg, amit én szívélyesen fogadtam.
- Szeretlek. - néztem fel rá.
- Én is. - mondta, majd lehajolt hozzám és megcsókolt.
YOU ARE READING
Nem lehet...
HumorItt kezdődott minden..... Hogy meg bántam-e azt nem tudom. ,,BEFEJEZETT'' lesz