4. Had próbáljam meg

700 20 0
                                    

Álmosan nyitogattam a szemeim ahogy az ágyamban feküdtem. Karomon apró horzsolások és hegek díszelegtek az esti akció miatt. Szerencse meglett ez a Suzanne nőszemély aki miatt vagy húsz embert megöltem, de Lloyd asszisztense legalább már Hansen birtokán van, ellentétben a gazdájukkal. Ő a mellettem lévő szobában alszik egyel odébb pedig Ransom. Mivel kiverte a hisztit, hogy ő már pedig nem megy haza így itt aludtak aminek "marhára örültem".
Kikelve az ágyból magamra kaptam a köntösöm és a jól megérdemelt reggeli kávémért indultam meg. Ahogy Lloyd szobája mellett elsétáltam egyből kivágódott az ajtó így ijedtemben felé kaptam a fejem csak azzal nem számoltam, hogy meztelenül áll előttem.
-Basszameg!-fordítottam neki hátat ahogy összeszorítottam a szemeim.
-Faszom! Azt hittem valaki be akar törni hozzám! Úgy csörtetsz itt kora reggel!-takarta el kezével férfiasságát.
-Húzz vissza és öltözz fel!-mordultam rá.
-Mi folyik itt?-nyílt ki a másik ajtó is ahol Ransom nézett velem farkasszemet.
-Csá! Te is így nyomod?-nevette el magát Lloyd mire Ransom is elmosolyodott.
-Kiscsillag, mi a baj? Miért nem nézel ránk?
-Öltözzetek már fel basszameg! Miért kell nektek így aludnotok?-masszíroztam a homlokom miközben a retinámba égett a két férfi meztelen teste.
-Ahogy az ablak előtt állsz és átlátszik a hálóinged úgy látom rajtad sincs semmi. -kuncogott halkan Lloyd.
-De ez az otthonom basszalak szájba!
-Fordulj már meg! Olyan kellemetlen így beszélgetni, hogy a hátadat nézem, bár az a popsi nagyon szép.-vigyorodott el, mire megfordultam irányába.
-Húzzatok vissza a szobátokba és öltözzetek fel.
-Ahogy beszélsz mindjárt kiesnek a melleid szívem. -pillantott le a melleimre Lloyd.
-Ne bámulj!-szóltam rá újból.
-A mellbimbód már kint van.-harapta meg vigyorogva az ajkát Ransom.
-Pofán csaplak benneteket!-indultam meg  Lloyd felé, mire Ransom utánam rohanva elkapta két kézzel a kezeim és lábbal belökte a szoba ajtaját. Az ágy felé nyomva Lloydot próbáltam legalább az egyik kezem kiszabadítani, hogy arcon csapjam, de a hátam mögé szorította Ransom a karjaim.
-Nagyon vad vagy baby.-vigyorodott el, majd a fedetlen mellkasomra pillantott.
-A szemembe nézz te fasz!
-Elvarázsolnak a melleid. Csodaszépek.-nyalta meg az ajkát.
-Vegyük le ezt kislány.-húzta lejjebb fél kézzel Ransom a köntösöm, miközben a másik keze szorosan fogta a kis vékony csuklóm.
-Ez nem ér bazdki! Erősebbek vagytok nálam!
-Gyengédek is tudunk lenni szépségem.-cirógatta meg Lloyd az ajkam, mire Ransom szétnyitotta a köntöst rajtam. Mind a két férfi teste megfeszült ahogy végigpillantottak rajtam.
-Na mi a fasz van? Nem láttatok még meztelen nőt?-vigyorodtam el mire Lloyd szemei felvillantak az enyémekbe.
-Ugye tudod, hogy ez a két pasi akivel most egy szobában vagy...
-Kurvára be vannak szarva?-szóltam közbe, mire megrándult az állkapcsa.
-Jó kislány legyél édesem.-suttogta halkan Ransom a vállamhoz hajolva.
-Ti nem érdemlitek azt meg.
-Ohh szóval a rossz kislányt kapjuk meg?-kúszott egy huncut vigyor az ajkukra miközben Lloyd keze a nyakamra csúszott.
-Húzzatok a picsába és öltözzetek fel!
-Nem.-hajolt közelebb így a mellkasa a mellemhez nyomódott.
-Nem akarom, hogy hozzám érj Lloyd és te is eressz el Ransom!-próbáltam kirángatni a kezeim, de nem engedett.
-Pedig a kezeid fogom.-suttogta halkan Ransom.
-Miért nem jut el az agyatokig, hogy mi soha nem fogunk lefeküdni?
-Pedig ha jól megdugnának nem lennél ennyire nyűgös és morcos.-simította az orrát az arcomnak.
-Ti nem tudtok se érzékiek lenni, se gyengédek. Miért is gondolnám hogy tudnátok, hisz ti kurvára nem vagytok ilyenek. Egy elmebeteg vagy Lloyd Hansen. Ahogy te is Ransom!
-Te is baby.-mosolyodott el.- De ha arra kérsz legyek érzéki és gyengéd ám legyen.-engedte el a kezem Ransom, de nem tágítottak tőlem. Ugyan olyan közel volt mind a kettő hozzám. Összehúzva magamon a köntöst eltakartam a melleim és menekülni terveztem, de a karjai közre zártak.
-Engedj ki! Nem leszel te soha olyan Lloyd.
-Nem hiszel bennem? Nem hiszed, hogy megváltoznék valakiért?
-Te?-nevettem fel hangosan.-Te soha nem fogsz Lloyd. Te ilyen vagy.-paskoltam meg az arcát, de az arca komoly volt.
-Te azt hiszed tudod milyen vagyok, de legbelül nem ismersz.-villantak fel a szemei az enyémekbe, majd ellépett tőlem és elsétált az ablakhoz. Lepillantva a fenekére gyorsan elkaptam a szemeim, majd a kíváncsiság nem hagyott nyugodni így vissza pillantottam, csak az volt a baj felém fordult így kő kemény farkával találtam szembe magam. Lloyd lepillantott magára hisz látta, hogy a férfiasságát figyelem, majd megköszörülte a torkát.-Baj van?
-Mi?-eszméltem fel a kérdésre.
-Elkalandoztál kislány.-simította meg Ransom a hajam és elém lépett. -Nézz végig bátran. Nem vagyok szégyenlős ahogy ő sem.-intett Lloydra.
-Tetszik a farkam?-intett le magára egy halvány vigyorral az ajkain.
-Kicsi. Ahogy a tied is.- intettem Ransom férfiasságára is, majd össze fontam magam előtt a kezem.
-Ugye tudod, hogy bele gázolsz minden alkalommal a lelkembe ezzel az egy szóval? Kicsi. Kicsi a faszomat !
-Pont arról beszélünk édes.-nevettem el magam.
-Nem baby! Ez nem kicsi! Ez vastag és kurva nagy.
-Ahogy beszélsz ugrál.-intettem a fejemmel felé.
-Valld be hogy tetszik.-tette csípőre a kezét, mire én közelebb sétáltam hozzá és a karjára simítottam a kezem.
-Mivel lesz nekem jobb ha azt mondom?
-Beismered magadnak hogy tetszem neked.-kúszott egy féloldalas mosoly az ajkaira ahogy magunkat nézte a vele szemben lévő hatalmas tükörben.
-Tetszel? -nevettem fel újból.-Te ma nagyon elemedben vagy a viccek terén.-paskoltam meg a mellkasát.
-Szerintem te vonzó nő vagy. -hajtotta le a fejét ahogy megtorpantam mellette. Szemeit lesütötte , mire én közelebb hajoltam.
-Csak nem belém szerettél Lloyd?
-Én ? Soha! Hisz azt se tudom mi az a szerelem..-rántott vállat.
-Helyes. Ne is szeress belém, mert abból kurva nagy baj lesz. Remélem ezt te is az eszedbe vésted Ransom-húzódtam el mire felvillantak a szemei az enyémekbe.
-Te voltál már. Mond el milyen? Nem unalmas minden nap ugyan azzal szexelni?
-Na neked pont ezért nem lesz senkid soha!
-Csak kérdezem!
-Bazdki ha szeretsz valakit akkor mindig is csak vele akarsz szexelni! És nem mással!
-Hmm-gondolkodott el és lépkedett közelebb.
-Istenem! Öltözz már fel!-könyörögtem ahogy elfordítottam a fejem irányából.
-Lefeküdni.-csapódott nekem a mellkasa.
-Nem fekszek le! A kávémat akarom, úgyhogy hagyj a picsába!
-Lefeküdni szépségem.-cirógatta meg Ransom az arcom ahogy közelebb sétált ő is hozzám.
-Megmutatom neked mit hagysz ki.
-De nem érdekel Lloyd! Nem fogod fel?
-Tényleg?
-Tényleg!
-Akkor parancsolj!-intett az ajtó felé.
-Köszönöm.-keltem fel az ágyról és indultam meg az ajtó felé. -Felöltözve gyertek le a kávétokért!
-Azt hittem én is úgy flangálhatok ahogy te.
-Nem Lloyd. Te nem. Szóval öltözz!
-És én?
-Te is bazdmeg öltözz fel! Ne értetlenkedjetek már!
-Pedig szerintem neked nagyon is tetszik hogy mind a ketten meztelenek vagyunk előtted. Folyamatosan csak a farkunkat figyeled kicsi lány.-harapta meg az ajkát Ransom.
-Ti el vagytok tévedve, de kurvára!
-Te vagy baby! Ahelyett hogy itt feküdnél az ágyon és engednéd, hogy ez a két pasi kényeztessen.
-Verjétek ki egymásnak!
-Hé! Mind a ketten a puncit szeretjük! -csattantak fel egyszerre.
-Öltözzetek fel! Vagy kisbabák vagytok, hogy meztelenül flangáltok?
-Élveznénk ha a melleidre kapnál minket.-kacsintott rám Ransom mire én magukra hagytam és mentem le a lépcsőn a konyhába ahol Giovanni már a reggelit készítette így én felkaptam a kávésbögrém ami már tele volt töltve a fekete itallal és leültem az étkezőasztalhoz. Percekkel később Dena rohanva sietett végig a konyhán mire megpillantottam Lloydot és Ransomot.
-Ez nem lehet igaz!-csaptam az asztalra.
-Jó reggelt.-egy önelégült vigyor kúszott az ajkaikra ahogy meztelenül sétáltak felém, majd leültek mellém.
-Ti tényleg nem értitek mi az hogy öltözz fel?
-Szerettem volna feldobni a reggelit. Dena nem akarta feldobni az én reggelem ahogy te se, de ő még félénkebb mint te.-pillantott rám Lloyd vigyorogva mire én nyakon öntöttem a kávémmal.
-Húzz a faszomba Lloyd.-rohantam fel az emeletre idegesen és a fürdő ajtaját feltépve a hatalmas kádban megengedtem a vizet azt gondolva, hogy az majd megnyugtatja így is pattanásig feszült idegeim.
Ahogy megtelt a kád a köntöst a földre dobva besétáltam és elmerültem nyakig a vízben. A birtokot figyeltem ahogy a reggeli nap sugarai beszűrődnek a fák ágai közt.
Egy kéz simult a vállamra mire ismét elpattant egy idegszálam így dühösen megfordulva Lloyd mellkasának csapódtam.
-Mi a faszt kerestek itt!-kiáltottam az arcába.
-Sajnálom.
-Kurva gyorsan takarodjatok ki a fürdőmből és a birtokomról.
-Avery! Sajnáljuk! -pillantottak fel a szemeimbe.
-Ti olyan kibaszott hülyék vagytok, hogy nálatok hülyébbet életemben nem láttam bazdmeg! Mond valamit az ember és kurvára nem jut el az agyatokig, csak mindig valami faszság van abba a nyomorult fejetekben.-Lloyd és Ransom csendben hallgatta az ordítozásom, majd mikor már levegőért kapkodtam mert attól féltem már, hogy agyvérzést kapok, a csípőmet megfogva felültetett az ablaknál a kád szélére. Kezei a combomra csúsztak és finoman megmarkolta őket.
-M..mit csinálsz?-löktem hátrébb, mire felvillantak rám a szemei.
-Tudom, hogy a kemény álca mögött egy törékeny, érző nő lapul, ahogy emögött a külső mögött is egy érző szívű pasi. Úgyhogy kérlek mutasd meg nekem azt a lányt és segíts felszínre hozni azt a férfit aki.. aki akár szerelmes is tud lenni.
-Lloyd veled mi van? A kávétól sokkot kaptál? Vagy még nem öntöttek soha nyakon semmivel?
-De volt már, de azok meg is haltak. Téged nem lenne szívem megölni.
-Hogy hogy?
-Ahogy neked se , csak nagy a szád.-elpillantva róla hátra néztem az udvarra, majd vissza fordultam Hansen felé.
-Vegyél le innen mert bárki megláthat.
-Biztos kiverik rád hisz csinos nő vagy. Had legyen egy jó napjuk.-mért végig, mire hátra dőltem az ablaknak.
-Kislány..-lépett közelebb Ransom és a combom belsejére simította a tenyerét ettől pedig egyből megfeszült a testem.
-Furák vagytok nekem. Ez valami átverés?
-Nem.-rázta meg a fejét Lloyd, majd lebukott a víz alá. Szemmel tartva őt ahogy feljött a víz alól a combjaimban megkapaszkodott, majd az ölembe pillantott.-Lüktetsz.-villantak fel a szemei rám.
-Miért foglalkozol ezzel?-Lloyd a lábaimon támaszkodott miközben az alhasamat gyengéden megcirógatta.
-Csak tetszik amit látok.
-Te tényleg lázas vagy basszus!-másztam volna le, de a csípőmnél fogva leszorított, hogy ne tudjak mozdulni.
-Basszus csak egyszer! Egyszer a kibaszott életbe had próbáljam meg amit mondtál, hogy milyen érzés?
-Mi? A Szerelem?
-Igen! Sose voltam az!
-Lloyd ne velem próbáld ezt meg kérlek.-fordítottam el a fejem tőle.
-Miért?
-Mert egymás agyára mennénk! Gyilkoljuk a másikat nem tudom feltűnt-e, de ez nem működne. Keress egy halk szavú kislányt akit tudsz irányítani, élvezi hogy sok pénzed van és megkúrod úgy ahogy te akarod.
-De nekem nem kislány kell, hanem nő! Akinek van kiállása, tekintélye. Tudja milyen ha velem kell éljen. Ő lenne az úrnő. Avery nekem nem kell olyan aki ha előkapok egy pisztolyt megijed.
-Akkor keress ilyet!
-De ..
-Csak ne én legyek az.-másztam le a kád széléről és merültem el a vízben. A két férfi egymásra pillantottak, majd folytatta Hansen.
-Ennyire undorodsz tőlem?
-Kérlek .. miért kettőnkről beszélünk? Köztünk semmi sincs Lloyd!
-Még!
-Nem! Nem kérlek értsd meg... ez nem, nem működne.-lépkedtem közelebb mire a csípőmnél fogva magához húzott.-Lloyd!-csapkodtam a vállát.-Lloyd! Bazdki. Engedj már el!
-Elég. Hagyd kicsit.-szólt közbe Ransom higgadtan.
-Miért löksz el magadtól?
-Mert mi nem vagyunk és nem is leszünk szerelmesek. Belőlem végleg kiölték ezt az érzést úgyhogy kérlek ne.. ne próbálkozz.
-És ha én vissza szerezném?-pillantott fel a szemeimbe.
-Nem adod fel basszus.-hunytam le a szemeim ahogy hátradöntöttem a fejem.
-Nem, nem adnám fel, ha egy ici-picit segítenél, hogy jól csinálom-e amit kell, hogy elérjem nálad a szerelmet.
-Bazdki attól, hogy előadod magad mennyire fasza gyerek vagy nem leszek szerelmes! Kurvára nem érdekel Lloyd, hogy mennyire félnek tőled az emberek. Semennyire nem fogok attól jobban vonzódni hozzád, ha folyamatosan a szexet emlegeted, hogy te így vagy úgy baszol. Nem érdekel érted? -kezdtem kibukni teljesen, de ezt a két pasi is látta mivel mind a ketten csak álltak némán lesütött szemekkel. Mint a kisgyerekek akiket az anyja éppen lebasz mert rosszat csináltak.
-Hogy csináljam?-rágta idegesen a száját belülről.
-Mit tudom én? El sem hiszem, hogy ezeket te kérdezed bazdki. Álmodok? -nevettem fel zavaromban.
-Nem álmodsz, csak segíts, hogy végre valamit jól is csináljak.-felpillantva a szemeibe megdöbbentett amit láttam. Ő tényleg komolyan gondolja.
-Lloyd legyél őszinte kérlek. Jó?
-Rendben. -bólintott halványan, de ahogy figyeltem piszkosul ideges volt. Ransom felé pillantott és meglökte a vállával az övét, hogy fejezze be a kezei piszkálását mivel vagy két perce tépkedi a bőrt az ujja szélén.
-Mi történt veled, hogy most ez van?
-Ahogy este kiszálltál a kocsiból és intézkedtél az én emberemért. Annyira eltökélt voltál, bátor... ahogy itt az embereidhez állsz, mindenki tart tőled hisz te vagy a főnök. Az összes embered behódol előtted és amint kiadsz egy parancsot azt teljesítik. Te teljesen képben vagy az adottságaiddal és ezt nem is takargatod, hisz már az első pillanattól kezdve valami volt ahogy a közeledben voltam. Legalább is én éreztem valamit csak nem tudom mi az mert idegen számomra. Amikor meg mondtad, hogy voltál szerelmes azóta arra vágyok, hogy megtudjam, hogy kell annak lenni. Hogy tudok én is szerelmes lenni mert ezt az egy dolgot még soha se próbáltam. Gyanítom borzasztó béna leszek te pedig kurva jól fogsz ezen mulatni, de meg szeretném próbálni. Erre pedig a legjobb ember te lennél.
-Wow.. -pislogtam rá döbbenten.-Ömm.. most hirtelen nem tudom mit mondjak Lloyd..-kerestem a szavakat, de ő közelebb hajolt.
-Az szép! -döbbent le Ransom is ahogy figyelte őt, majd folytatta.- Ugye tudod haver, hogy én is a hölgy kegyeiért esedezek.
-Döntsön akkor ő! Próbáld meg te is én is! Aztán kiderül kit választ.-fordult egymással szembe a két férfi.
-Ácsi! Ti .. ti most mi az istenről beszéltek??-keltem fel és mentem hozzájuk közelebb.
-Arról tündérkém, hogy én nekem is és ő neki is eltökélt szándékai vannak. Mi mindent meg akarunk tenni és meg is fogunk tenni azért, hogy te szerelmes legyél. Neked viszont egy feladatod lesz! Döntened kell!
-Na jó! Hát ez... ez vicc! Bocs fiúk, de ..
-Mit kell tennem? -szólalt meg Lloyd, mire én megtorpantam ahogy ki akartam mászni a kádból.
-Ez tudod.. nem ilyen, hogy megmondom mit csinálj, aztán megteszed és húú de jó. De romantikus, holott megmondtam mit csinálj. -fordultam vissza feléjük.-Ransom te voltál már szerelmes?
-Nem úgyhogy ugyan onnan kezdek én is ahol Lloyd.
-Édes Istenem bazdki.-temettem a tenyerembe az arcom.
-Segíts kérlek.-hajtotta le a fejét keserűen Lloyd. Ő rajta tényleg most először látom azt, hogy meg szeretné próbálni, tudni akarja milyen érzés. Ransom.. ő nem is tudom. Látom rajta is, hogy ideges, de kevésbé, mint Lloyd. Lehet jobban leplezi ezt, pedig azt hinné az ember, hogy a híres Hansen mennyire kemény, bátor pasi, most a fürdőkádam közepén áll és reszket.
-Elsőnek gyertek be a vízbe mert én kezdek fázni.-ültem le, majd ők is elmerült a habok közt.
-Kapcsold be akkor, hogy melegen tartsa a vizet.-intett a gombokra, mire én oda mászva elkezdtem nyomkodni. Lloyd mellém ülve figyelt, majd megcirógatta a vállam. Felpillantva rá néztem kékjeit, mire közelebb ült. -Milyen érzés ahogy megcirógattalak?
-Finom.-remegett meg a szempillám mire egy halvány mosoly kúszott az ajkaira.
-Akkor jól csináltam?-derült fel az arca.
-Cirógatni mindenki tud. Érjétek el, hogy a szerelemről ne a kín, a fájdalom, a csalódás jusson eszembe, hanem a nevetés, boldogság, vágyak. -mind a két férfi teste megfeszült, ahogy eljutott az agyukig miért nem akarok szerelmet. Miért félek én ettől annyira.
-Ki volt az és mit csinált?-komolyodott el az arca.
-Nézz rám.-simította meg az arcom Ransom
-Lényegtelen.-ráztam meg a fejem.
-Mond el. Életben van még ez a fasz? Egy szavadba kerül és kinyírom.
-Hülye kis köcsög.-kelt fel mellőlem Ransom idegesen.
-Igen életben van és az oldalán egy hülye kis kurva aki elcsavarta a fejét.
-Hogy tudott elhagyni egy ilyen nőt? Miért nem vágtad le a farkát?-bőszült fel Lloyd is mostmár.
-Egy igazi gyökér akit 78 féle módon nyírnék ki ebből pedig 70 balesetnek tűnne. De nem tettem semmit.-rántottam vállat.
-Gyönyörű ahogy az ajkaid mozognak.- pillantott fel a szemembe Hansen.
-Figyelsz te rám?
-Csak téged nézlek.
-Egy szavadba kerül és annyi neki.-sétált a hátam mögé Ransom és gyengéden elsimította a hajam a nyakamról.
-Akkor figyeljetek amit most mondani fogok! Ha szerelmet akartok akkor úgy is profik vagytok a nyomozásban, keress utána.-vigyorodtam el mire a karomat kapta a kezét Lloyd.
-Azt kértem segíts! Mégis honnan tudjam neked tetszene az amit leírnak?
-Ajjj Lloyd. Ne bénázz.
-Mi van ha ha nem nyeri el a tetszésed kislány? Az úgy tiszta ciki nekünk.-cirógatta lágyan a bőröm Ransom.
-Nem akarjuk elcseszni szépségem.-ült közelebb Lloyd hozzám.
-Miért csesznétek el?-kuncogtam fel halkan, mire Lloyd robbant.
-Mert.. mert mit tudom én! Picsába! Nem értek ehhez kislány.-kelt fel idegesen, mire a kezét megfogva húztam vissza.
-Ne görcsölj ilyeneken.-suttogtam az ajkaira.
-Az tetszene ha magamtól csinálnék mindent ami romantikus. Igaz?-hajtotta le a fejét keserűen, beletörődve, hogy tőlem nem kapnak segítséget.
-Nagyon okos fiú vagy.-mosolyodtam el.
-Oké! Akkor magamtól fogok rájönni.-villantak fel a szemei amiben elszántságot láttam.
-De egy dolgot elmondok még nektek így az elején. A szerelem nem játék! Nagyon is komoly dolog Lloyd és Ransom! Ha csak a szex kell akkor a ti faszotokat vágom le és a 78 mód közül a legkegyetlenebbet választom ki nektek. Világos voltam?
-Világos!-suttogták halkan.
-Majd meglátjuk mit tudtok. Remélem a csókolózást nem kell megtanítani nektek.-kacsintottam rájuk vigyorogva, majd elnyúlva eldőltem a kádban.
Lloyd szemben velem a kád szélén könyökölve gondolkozott én pedig figyeltem őt. Ransom is ugyan így el volt merülve a gondolataiba.
Ezt a két pasit életemben nem láttam még ennyire agyalni valamin.
-Tudunk csókolózni.-morogta percekkel később Lloyd az orra alatt mire halkan felkuncogtam.
-Azóta is ezen agyalsz?
-Igen! Mivel eddig senki se panaszkodott a csókjaimra.
-Lehet nem voltak nekik elvárásaik. Nekem viszont vannak.-felém kapva a szemeit lassan végig mért, majd ledöntötte a fejét a karjára.-Mi a baj? Nagy falat lesz Mr. Hansen?
-Nem! Csak kellene egy kávé.-pillantott fel rám a karja mögül.
-Azt én is elfogadnám. Ahogy nyakon öntötted jöttünk is utánad , mert az a szegény lány majdhogynem összeesett a konyhába.-ecsetelte az eseményeket Ransom miután feljöttem fürödni.
-Dena a neve, és nem piszkáljátok!
-Tudjuk! Hozzá se szóltunk!-emelte a mellkasára a kezét, hogy igazat mond és nem ver át.
-De meztelenek voltatok mind a ketten! Bazdki kurvára nem szokott itt senki egy szál faszba sétálgatni.
-Sajnáljuk!-nézett fel könyörögve.-Tényleg sajnáljuk.-sütötte le a szemeit, majd Lloyd felemelkedett a kád széléről.
-Szegény kislány nagyon kivan tőlünk. Igaz?-kérdezte keserűen Lloyd.
-Nem csak ő. Én is mivel itt kell pátyolgassak két izmos pasit. A vállamon nem sírjátok ki a szemeitek?
-Kérlek.
-Ez most fájt.-nézett fel Ransom is rám.
-Istenem ennyire érzékenyek vagytok?-lépkedtem közelebb hozzájuk.
-Most láthatod milyenek vagyunk a lelkünk mélyén.-pillantott fel rám Lloyd mire én átnyúlva előttük a kád mellett lévő telefonon Dena számát kezdtem tárcsázni.
Percek elteltével meg is jelent a fürdő ajtóban és odahozta a kávékat nekem.
-Köszi. Elmehetsz.
-Igen is kisasszony.
-Dena!-szólalt meg Lloyd mire ledermedt szegény lány.
-I..igen uram?
-Sajnáljuk ami odalent történt. Tényleg.-kapkodtam a szemeim a reszkető lány és az elkeseredett két ifjú titán közt. Itt mi a picsa van?
-S..semmi gond. Kisasszony kér még valamit?-pillantott fel rám, de a két férfire nem mert felnézni.
-Semmit drágám. Menj pihenj egy kicsit.
-Nem.. nem lehet kisasszony, még van dolg..
-Nem érdekel. Az várhat még. Pihenj le egy kicsit. Megérdemled.-mosolyodtam el, mire a szemei felcsillantak a boldogságtól.
-Tényleg megengedi kisasszony?
-Igen Dena.-mosolyodtam el, mire az ő ajkaira is egy halvány mosoly kúszott. Sose láttam őt mosolyogni, pedig nagyon jól áll neki.
-Köszönöm asszonyom.-sietett ki a fürdőből majd a két fiú felé fordultam.
-Tessék fiúk.-nyújtottam át a kávéjukat és én is a sajátomat magamhoz vettem.
-Köszi.-nyúlt a bögréért Lloyd, de véletlen az ujja az enyémhez ért. Ledermedt ahogy én is, mert ez a pillanat most valamiért más volt. Felkapva a szemeit rám én is ránéztem mire ő nem tudott megszólalni, csak egy nagyot nyelt.
-Nagyon finom kávé.-suttogta halkan Ransom.
-Ő mázlista mert fürdés előtt leápolta vele a bőrét.-böktem Lloyd felé aki halványan elmosolyodott.
-A farkamra is folyt kislány.-pillantott fel a szemeimbe.
-Remélem nem csöpögtetted végig a lakáson.
-A kávét vagy... vagy mást?-kortyolt bele a fekete italba.
-Nem akarom tudni mi van a szobátokban.-masszíroztam a homlokom ahogy eldőltem a kádban.
-Semmi sincs. Ellentétben minket érdekelne a te szobádban mi van.-mosolyodott el Ransom mire Lloyd is elvigyorodott.
-Na az a szoba tabu! Oda csak az jöhet be aki...
-A volt pasid ott lehetett igaz?-villantak fel Lloyd szemei az enyémekbe. Őt szemmel láthatóan mélyen érinti ez a téma. Szerintem ő jobban akarja ezt mint a mellette lévő Ransom. Ő lehet csak szexelni akar, de Lloyd. Ő teljesen más! Nem ilyen szokott lenni.
-Ő bemehetett oda igen.
-Mázlista.-morogta az orra alatt.
-Ti is voltatok ott bent, csak minden alkalommal főleg te Lloyd rámrúgtad az ajtót.
-Sajnálom Avery. Mindent amit mondtam és tettem. Én..én..
-Haver! Mi van veled?-paskolta meg Ransom a karját, mire Lloyd csak megrázta a fejét.
Közelebb lépkedve hozzá az álla alá nyúlva felemeltem a fejét, elérve, hogy rám nézzen.
-Mi a baj baby?-cirógattam meg lágyan az állát.
-Elbasztam mindent. -hajtotta le elkeseredve a fejét. Ransom te nyertél.-kelt fel a kádból és megindult kifele, hogy megtörölközzön.
-Mi? Mért nyertem volna? Lloyd! Averynek kell választania!
-Tudom, hogy nem engem fog. -törölte meg magát és a csípője köré csavarta a törölközőt.
-Lloyd!-szóltam utána mire megállt.-Meg se próbáltad! Akkor add fel, ha tényleg mindent megtettél és annak ellenére se ...
-Te eltudnád azokat felejteni amiket a fejedhez vágtam?-pillantott fel rám keserűen.
-Érd el hogy elfelejtsem baby. -mosolyodtam el, mire egy nagyon halvány mosoly jelent meg az ajkain.
-Kislány. Vizezd be magad, mert meg fogsz fázni.-mert a hasamra Ransom egy kis vizet.
-Gyere szállj ki te is. Te pedig megvársz szépfiú.-simítottam Lloyd karjára a kezem. Ő csak némán figyelt ahogy elé lépve megtörölköztem és belebújtam a köntösömbe. Szemei végigsiklottak rajtam, elég alapos volt mivel mikor én már rég kész voltam, csak akkor eszmélt fel arra, hogy látom mit csinál.
-Bocsánat.-sütötte le kékségeit.
-Szólj ha még valamit nem vizsgáltál meg eléggé.-mosolyodtam el miközben a kézfejére simult a kezem és az ujjaim lassan végighúztam a bőrén.
-Akkor én megindulok öltözni.-intett Ransom az ajtó felé.
-Rendben. Lent a teraszon lesz a reggeli úgyhogy ott találkozunk.-mosolyodtam el, mire ő közelebb lépve a kézfejemre egy lágy csókot nyomott.
A tüdőmben rekedt a levegő, de attól még inkább ahogy felpillantottam a mögötte álló Lloydra. Ideges volt. Zavarta már Ransom, hogy ő is próbálkozik. Kezei ökölbe szorultak, majd ahogy Ransom felegyenesedett előttem hátra pillantott Hansenre.
-Jössz?
-Aha. Megyek.-engedte maga elé Ransomot, de ahogy ő kiment Lloyd be is csukta az ajtót.
-Te nem ..-intettem az ajtóra de ő csak megrázta a fejét.- Mi a baj baby?-kérdeztem halkan. Annyira megesett a szívem rajta.
-Én .. én szeretnék nyerni.-pillantott fel a szemeimbe miközben lassan sétált felém.
-Lloyd. Tudod, hogy..
-Engem zavar, hogy megcsókolta a kezed.
-Hhh.. Lloyd...-pillantottam végig rajta, mire lehajtotta a fejét.
-Meg csókolhatom én is a kézfejed?-nyelt egy nagyot, mire közelebb hajoltam az arcához.
-Fogd meg a kezem.-Lloyd felkapta a szemeit a kezemre ami a csapnál a pulton pihent.
-Megengeded?
-Nem kell félni. Nem harapok.-mosolyodtam el, mire Lloyd a kezem mellé tette az övét, majd hüvelykujja lágyan megcirógatta a kézfejem. Érintésétől egy kellemes bizsergés járta át a testem. Szemei felvillantak az enyémekbe ahogy finoman kezébe fogta a kezem.
-Puha a bőröd.-a szempilláim megremegte ahogy kék szemei az enyémeket nézték.
-Nem.. nem csókolod meg?-haraptam meg idegességemben a szám szélét, mire ő lassan az ajkához húzta a kezem és egy lágy csókot hintett rá. Szemei felvillantak az enyémekbe ettől pedig elváltak az ajkaim.
-Gyönyörű vagy.-simította meg finoman a bőröm ahol megcsókolta.
-Lloyd..-sütöttem le a szemeim.
-Köszönöm, hogy megengedted.
-Öltözz fel.-simítottam meg a mellkasát mire egyre mélyebb levegőket vett.
-Az érintésed...
-Gyere. Menjünk reggelizni Lloyd.-hajoltam közelebb mire az orrát az enyémhez simította. Ajkai elváltak ahogy nekem is a közelségétől.
-Gyönyörűek az ajkaid.
-Tudod a tieidet használni?-mosolyodtam el huncutul, mire még közelebb hajolt.
-Teszteld le. Az ujjaim már ismered. Mond meg te, hogy jól csinálom-e vagy sem.-ahogy kiejtette a szavakat megremegtek a pilláim és kapkodni kezdtem a levegőt.
-Nem tudom megmondani az ujjaidról se, hogy jól használod-e őket mivel vagy fél perc volt az amíg bennem volt.
-Szeretnéd újra érezni?-pillantott fel a szemeimbe.
-Rossz fiú vagy.-vigyorodtam el.-Előbb meg kellett volna csókolj mint, hogy az ujjaid bennem járjanak.
-Nem tudom vissza csinálni.-hajtotta le a fejét.
-Akkor érd el baby, hogy szerelmes legyek.-hajoltam még közelebb az arcához így az orrom végigsimítottam a bőrén ahogy a füléhez hajoltam.-Érd el Lloyd, hogy te nyerj és a te farkad köré élvezzek.
-Mmmm...-mordult fel halkan, mire elmosolyodtam.
-Legyél jó fiú baby.
-Taníts meg rá.-pillantott fel a szemeimbe.
Ellépve tőle kisétáltam a fürdőből a szobám irányába és felöltöztem. Egy fehér blúzra és egy bézs nadrágra esett a választásom, majd az ehhez illő bézs magassarkú. Hajamat egy laza copfba kötöttem és egy szolid sminket tettem fel az arcomra.
Lesétálva az emeletről Lloyd egyből felém kapta a fejét ahogy meghallotta a lépteim, majd Ransom is.
-Sziasztok fiúk.-mosolyodtam el ahogy közelebb értem hozzájuk.
-Csinos vagy.-villantak fel Ransom szemei az enyémekbe.
-Köszönöm.-mosolyodtam el zavaromban. Lloyd egyből a székemhez lépett és kihúzta nekem. Nagyon figyelmes, így ahogy leültem a kézfejére simítottam a tenyerem.-Nagyon figyelmes vagy Lloyd.-pillantottam fel rá mire Ransom megköszörülte a torkát. Érezhető volt a két férfi közt a rivalizálás. Mind a ketten feszültek voltak, úgyhogy ez baromira nem lesz így jó.
-Gyönyörű vagy mint mindig.-cirógatta meg lágyan a bőröm, majd Giovanni jelent meg aki felszolgálta a reggelit nekünk.
Csendben falatoztunk, miközben végig érezhető volt az a feszültség ami a két pasi közt volt. Hátra dőlve piszkálgattam a tányéromon lévő reggelit, mire mind a ketten közelebb hajoltak.
-Mi a baj? Nem vagy éhes?-simította meg Ransom az arcom mire az asztalon pihenő Lloyd keze ismét ökölbe szorult.
-Nem.. most elég volt nekem ennyi.-tolta el magamtól a tányérom majd felkaptam a szemeim Hansenre. -De ti egyetek nyugodtan.-nyeltem egy nagyot ahogy Lloyd szemei lejjebb siklottak rajtam.
-Egyél még egy picit.-kelt fel Ransom és elsimítva a hajam közelebb húzta a tányérom.
-Ha nem kéri nem eszi meg.-förmedt rá Lloyd.
-Mi bajod van?
-Ha nem éhes ne erőltesd. -villantak fel Ransomra a szemei. Kapkodni kezdtem a levegőt mert fojtogatott már az az érzés ami itt az asztalnál uralkodott. Ransom keze a vállamról a mellkasomra csúszott és gyengéden szétnyitotta a felső gombot a blúzomon.
-Nagyon kapkodod kincsem a levegőt.-csúszott feljebb a keze a nyakamra. Szemeim Lloydot figyelték akinek a teste megfeszült attól, hogy Ransom hozzám ér.
-Engedd el!
-Miért Lloyd? Csak neked szabad bezárkózva lenni vele a fürdőbe miután azt mondtad, hogy jössz te is?
-Nem csináltam semmit vele!
-Én márpedig szeretnék.-simította hüvelykujját az ajkamra Ransom.
-Én.. én nekem levegő kell.
-Avery! Hé!-fogta meg a kezem Lloyd. Látta, hogy kapkodok levegő után így ő hirtelen felállt a helyéről és elkapta a karom.-Kincsem hé!-lökte odébb Ransomot ahogy felém emelkedett.
-Csak.. csak egy kicsit most..-kaptam fel rá a szemeim.
-Minden rendben.-fogta meg a székem és fordított magával szembe.
-Sshhh hé!-simította el a hajam Ransom.- Minden rendben van.
-Ami köztetek van az nincs rendben. Nem.. nem bírok levegőt venni.-a két férfi egymásra kapta a tekintetét, majd Lloyd a lábaimhoz térdelt.
-Nyugodj meg kérlek. Kérsz egy teát?
-I..igen.-szorítottam rá Lloyd csuklójára.
-Szólsz Denanak Ransom?-pillantott fel Lloyd rá mire ő gyors léptekkel berohant a házba.-Héé.. semmi baj nincs.
-Ijesztő ahogy őt figyeled.
-Sajnálom, de téged akarlak magamnak.
-Ahogy gondolom ő is.
-Igen, de nem hiszem ,hogy ő mikor a közelében vagy azt érezné amit én.-pillantott fel a szemeimbe, majd Ransom lépteire kaptam fel a fejem.
-Itt is vagyok. Hozza mindjárt a teád.-simította végig a hátam. -Kérsz még bármi mást?
-Nyugtatót.-támasztottam meg a fejem a kezemmel ahogy hátradőltem a székben.
-A tea segíteni fog. Ne vegyél be gyógyszert.-simította Lloyd a combomra a tenyerét, mire Ransom is mellém guggolt.
-Semmi baj nincs kislány. Minden rendben van.-cirógatta finoman a karom mire Lloyd gyengéden megmarkolta a combom.
-Fáradt vagyok.-suttogtam halkan.
-Bevigyünk? -kelt fel Lloyd előttem, mire én csak bólintottam.-Gyere, fogd meg a karját.-intett Ransomnak aki egyből segítő kezet nyújtott így a két fiúba kapaszkodva sétáltunk el a nappaliig ahol a hatalmas bézs színű kanapéra óvatosan lefektettek.
-Hozzak valamit? Bármit!-aggódott Lloyd ahogy álltak előttem mind a ketten.
-Asszonyom meghoztam a teát. -sétált oda hozzám Dena.
-Köszi.-suttogtam némán és elvettem a kezéből a bögrét.
-Hogy érzi magát? Hozzak esetleg valamit még?-aggódott Dena a kezeit tördelve.
-Hol van nyugtató?-kérdezte Ransom Dena felé fordulva mire én felpillantottam Lloydra. Tekintete égette a bőröm ahogy le se vette rólam a szemeit. Csendben kortyolgattam a teám miközben néztem őket, majd Ransom telefonja megcsörrent így ő odébb sétált tőlünk, hogy felvegye.
-Hogy vagy?-ült le a lábaimhoz Lloyd míg kettesben voltunk, de én csak megrántottam a vállam.- Megijesztettél minket. Mit éreztél édes?-simította meg gyengéden a karom ami mellettem pihent.
-Azt hogy megfulladok, mert annyira rivalizáltok egymással.
-Hhh.. én..
-Bocsánat, de .. de el kell mennem.-rontott be Ransom idegesen.
-Semmi baj.-kúszott egy halvány mosoly az ajkaimra ahogy felpillantottam rá.
-Úgy sajnálom, nem akarlak így itt hagyni kislány.-simította meg az arcom lágyan.
-Minden rendben. Tényleg.-pillantottam fel mire ő lehajolt hozzám és egy gyengéd csókot nyomott az arcomra.
-Ha baj van, felírtam a számom egy cetlire ott az előszobában. Hívj nyugodtan. Rendben?-cirógatta meg hüvelykujjával az ajkam mire én csak bólintottam halványan.
Lloyd némán ült lehajtott fejjem a lábaim mellett, mire Ransom felé nyújtotta a kezét, hogy kezet fogjanak. -Vigyázz rá. Ha valami van hívj te is, rendben?
-Oké.-nyelt egy nagyot majd kezet ráztak és Ransom kiviharzott a házból.
Hansen némán sétálgatott fel-alá a nappaliban. Látszott rajta, hogy ideges és borzasztó feszült. Nem bírtam ezt nézni, így letettem a dohányzó asztalra a bögrém és felültem.
-Lloyd!
-Hm?-állt meg hirtelen ahogy meghallotta a hangom.
-Gyere ide. Kérlek.-szemei felvillantak rám ahogy lassan közelebb lépkedett.
-Mondjad.-hajolt felém, mire én a felsőjének a gallérját megragadva húztam közelebb és a nyaka köré fontam a karjaim. Keze a hátamra csúszott ahogy közelebb vont magához.
-Maradj itt.-suttogtam halkan, mire ő térdre ereszkedve támaszkodott meg a kanapé szélén közrezárva a lábaival a combjaim és a háttámlán megtámasztotta a kezeit ahogy felém hajolva húzott még közelebb.
-Nem mozdulok mellőled.-suttogta ahogy a hajamba csókolt. Kezem a hátára csúszott és szorosabban bújtam a mellkasához.
-Finom az illatod.-csúszott le a kezem a combjára, mire ő felegyenesedett és az arcomat lágyan megcirógatta.
-A tied is. Csak ezt szeretném érezni minden nap.-húzta végig az ujját az arcélemen. Kezem a kezére simult ahogy lágyan simogatta a bőröm.
-Annyira más vagy.
-Nem színelek semmit se.
-Tudom. -pillantottam fel kékjeibe.-Látom a szemedben, hogy őszinte vagy.-nyeltem egy nagyot, majd hüvelykujja az ajkamra simult.
-Szépek az ajkaid.-húzta végig finoman az ujját rajta.
-Tetszenek?-remegett meg a szempillám ahogy felnéztem rá.
-Nagyon megszeretném kóstolni.-harapta meg az alsó ajkát.
-Érd el baby, hogy te legyél aki megkóstolhatja.-pusziltam meg az ujja hegyét, mire egy halvány fény felcsillant a szemeiben.

Ha tetszett szavazzatok és kommenteljetek bátran💞

Is Not Only About Been RichWhere stories live. Discover now