Is Not Only About Been Rich

19. Veszélyes játszma

A teraszon ülve kortyolgattam a kávém miközben a munkába voltam temetkezve. A tegnap este igen kaotikusra sikerült mivel egy jót ordítoztunk Stevvel a birtok melletti úton.
Mielőtt bárki is kérdené, nem történt semmi sem! Csak ordibáltunk egy jót.
Ő most épp a teraszajtónál áll és szemmel tart engem ahogy dolgozok, de akár hányszor egymásra téved a tekintetünk a szúrós pillantásokat mindig egy halvány mosoly követi.
-Mondjad Steve! Mi a probléma?-néztem fel a papírok mögül.
-Semmi.-rántott vállat.
-Jó ott ácsorogni?-firkantottam alá az egyik lap alját.
-Remek. Szemmel tudok mindent tartani így.
-Igen?-kaptam fel rá a szemeim.-Mondjuk én is.-mértem végig ahogy a kezeit maga előtt voltak összefogva, majd ahogy a férfiasságára tévedt a tekintetem erősen megmarkolta.
-Khmm..-köszörülte meg a torkát.
-Berekedtél a kiabálástól?-vigyorodtam el ahogy keresztbetettem a lábaim az asztal alatt.
-Egy kicsit.-nyelt nagyot miközben lassú pillantásokkal végigmért.
-Szólj ha találtál valami érdekeset.-haraptam meg az ajkam mosolyogva.
-Hogy szóljak?
-Súgd meg.-remegtek meg a pilláim ahogy felnéztem a szemeibe.
-Túl messze állok, hogy meg tudjam súgni.
-Akkor gyere közelebb és állj meg mellettem.-dőltem hátra a székben ahogy lassan felém sétált.
-Itt megfelel?
-Közelebb! Nem harapok.-pillantottam fel rá mire a szemei a dekoltázsomra siklottak. Ahogy közelebb lépett egyből forró lett a levegő.-Mit is szerettél volna súgni?
-El kéne mondjam mi is az az érdekes dolog?-hajolt felém így a parfümje illata egyből megcsapott.
-Hallgatlak.
-Lehet egy kérdésem?
-Ohhh.. figyelek.-emeltem fel a fejem mire közelebb hajolt.
-Miért szorítod össze ennyire a lábaid?
-Ez lenne az érdekes dolog?-mosolyodtam el halványan.
-Igen és kíváncsi vagyok. Csak nincs valami baj amiért ennyire szorosan szorítod össze a combjaid?
-Túl nedves vagyok.-pillantottam fel rá mire még forróbb lett a levegő.
-Az nem lehet jó.-suttogta halkan.
-Nem az. Nagyon nem. -ingattam a fejem.
-Hhhh,de sajnos ebben nem tudok segíteni.-emelkedett el tőlem, majd ahogy felegyenesedett ismét keményen megmarkolta férfiasságát.
-Én se tudok azon segíteni.-intettem a keze alatt ütemesen lüktető farkára, mire összeszorította a szemeit.
Az asztalon lévő telefonom eszeveszett csörgésbe kezdett így egy nagyot sóhajtva felálltam a székből és áthajolva a papírok felett kézbe kaptam a telefont. Mielőtt felvettem volna a vállam felett hátrapillantottam, majd Steve szemei abban a pillanatban villantak fel az enyémekbe.
-Formás.-harapta meg az alsó ajkát ettől pedig egy hatalmas mosoly kúszott az ajkamra.
-Tudnál benne kapaszkodni.-fordultam felé, majd a fülemhez emeltem a telefont. -Szia édes.-mosolyogtam szüntelenül, ahogy Steve arcát figyeltem aki közel járt ahhoz, hogy a nadrágjába élvezzen. Egy kacsintás kíséretében odébb léptem tőle miközben Lloyd mély hangját hallgattam.
-Kicsi szívem. Hogy vagy életem?
-Kurvára meg kell kúrj ha hazaérsz! Remélem tudod!-fordultam meg a korlátnál és nekidőlve Steve arcát figyeltem.
-Teljes mértékben tisztában vagyok ezzel.-mosolyodott el.
-Keményen! Úgy hogy sikoltozzam a neved.-nyaltam meg az ajkam mire Steve megharapta az alsó ajkát.
-Ne tudd meg mennyire vagyok kemény már a hangodtól.
-Kemény vagy baby?-pillantottam le Steve ölébe aki szorította férfiasságát.
-Piszkosul szétkúrom a puncid.
-Aaahhh basszameg.-nyögtem fel mire Steve szemei elsötétültek.
-Istenem kislány. Nagyon rossz vagy most! Elválasztót!-ordította el magát Lloyd.
-Csak nem előveszed baby?-harapdáltam a szám szélét.
-De! Úgyhogy baby had halljam azt a csodás hangod.-kapkodott levegő után.
-Markolj rá.-villantak fel a szemeim az előttem ácsorgó Stevere aki csendben lerogyott a székre amin eddig én ültem és szembe fordult velem. -Mozgasd a kezed baby.-szorítottam meg a korlátot mögöttem ahogy hallgattam Lloyd hangját. Hevesen kapkodta a levegőt a vonal túl végén ahogy a szemben velem lévő Steve is.
-Istenem kislány! Érj magadhoz. Csináljuk együtt.-nyögött fel halkan Lloyd.
-Piszok nedves vagyok.-haraptam meg az ajkam mire Steve keményen megmarkolta férfiasságát. Szemeit eltakarva támaszkodott az asztalon fél kézzel miközben lassan mozgatni kezdte a másik kezét. Szemei felvillantak rám és lassan végig mérték reszkető alakok.-Aahhh basszameg.-nyögtem fel hangosabban.
-Ez az kincsem! Érj magadhoz kicsim.
-Lloyd! -nyögtem fel mivel nem bírtam már és cseppet se voltam könnyű helyzetben, hisz Steve velem szemben volt és az se segített, hogy a teraszon vagyok ahol bárki bármikor megláthat.-Baby nem.. nem vagyok a szobámban.-remegtek meg az ajkaim.
-Akkor csináld ott. Ne foglalkozz semmivel kincsem.
-Ne.. nem... nem tudok.-szorítottam össze a szemeim.
-Van..van ott valaki? Aki láthat téged?- Steve nagyot nyelt ahogy meghallotta Lloyd kérdését. -Kincsem!
-Nincs, de felsietek inkább a hálóba.-suttogtam halkan majd futólépésben berohantam a házba a szobám irányába.
Magamra zárva a szobaajtót egyből kigomboltam a nadrágom ahogy hanyatt dőltem az ágyon.
-Kicsikém mondj valamit.
-Nyögj baby! Akarom hallani ahogy a kezed csattog a farkadon.-csúsztattam be a kezem a fehérnemű alá, majd ahogy megéreztem mennyire nedves vagyok odalent egyből felnyögtem.
-Ahh Istenem! Kicsi kincsem de imádom a hangod. Mozgasd az ujjad!
-Mmmm.. gyorsíts baby mert én hamar megleszek.-vigyorodtam el az ajkamba harapva.
-Ahhh édes, forró a puncid?
-Borzasztóan! És olyan gyorsan jár benne az ujjam, hogy... aaahh Lloyd! Ahhh baby!
-Gyerünk kicsim! Ez az! Egyszerre édes!-nyögött fel hangosan mire én felsikítottam. -Ahh istenem! Kislány!
-Lloyd! El.. el mentem.
-Én is baby.-mosolyodott el ahogy hangosan kapkodta a levegőt csakúgy ahogy én.
-Hiányzol!-suttogtam halkan miközben lenyaltam az ujjaim.
-Te is nekem szívem. Nagyon édesem.
-Ugye hamarosan te mozogsz ilyen gyorsan bennem?
-Igen baby.-vigyorodott el.- Sietek haza hozzád ,hogy én ízlelgessem a forró puncid.
-Mmmm baby! Akarlak magamban!-mordultam fel ahogy megfeszült a testem újra.
-Bírd ki még egy picikét.
-Nehezen megy.-nyújtóztam el az ágyon.
-Szeretlek kicsim.
-Én is szeretlek.-kuncogtam fel halkan.
Még beszéltünk pár szót Lloydal telefonon, majd visszasétáltam a papírjaimhoz a teraszra ahol Steve lehajtott fejjel ült. Halkan kisétáltam hozzá és ahogy mellé értem megsimítottam a hátát.-Mi a helyzet?
-Ez csúnya dolog volt.-szorította össze a fogait.
-Csak nem felizgultál?
-De igen!-állt fel a székből és felém tornyosult.
-És történt valami amíg távol voltam?-pillantottam fel a szemeibe.
-Próbáltam lenyugodni.
-Sikerült?
-Nem mivel itt állsz előttem és ismét eldurran a farkam olyan kemény.-szívta be mélyen a levegőt. Szempilláim megremegtek az őszinteségétől, majd végigpillantottam rajta.
-Rossz fiú.-súgtam a füléhez hajolva.
-Akkor kérem a büntetést!
-Megkapod.-haraptam meg az ajkam és leültem az asztalhoz.
-Mikor kapom meg? Csak, hogy felkészüljek.-tornyosult felém így ahogy felpillantottam rá még nagyobb volt izmos alakja.
-Tudni fogod.-kacsintottam rá mosolyogva és folytattam a félbemaradt munkát. Steve az ajtóhoz sétált és onnan figyelte minden mozdulatomat. Nem tudta levenni a szemeit rólam így igen nehéz volt koncentráljak a munkámra.