Is Not Only About Been Rich

26. Elfeledtetem veled

-Be vetted a nyugtatót?-simította el Lloyd a hajam a vállamról ahogy az ablakból figyeltem Jaket és Davet ahogy pakolták a kocsiba a bőröndjeinket.
-Igen. Azért is szarom le per pillanat, hogy Dave közben Denat fűzi.
-Hhh... lebasszam?
-Majd lefogom.-fordultam szembe vele és megsimítottam a mellkasát.
-Ma is gyönyörű vagy.-siklott végig rajtam a tekintete.
-Te pedig kibaszott szexi.-csúsztattam feljebb a kezem a mellkasán át a nyakára.
-Szeretlek ,ugye tudod?-nézte a szemeim.
-Persze hogy tudom. Én is szeretlek téged.-cirógattam meg az arcát.
-Csak azért mondom mert mostanában nem ketten szoktunk ágyba bújni és nem szeretném hogy ... hogy elfelejtsd hogy én vagyok az urad.
-Ezért kúr mindig Steve popsiba. A puncim csak a tiéd édesem.
-Tudom hogy az enyém. És azt is hogy rengetegszer szexelünk ketten is azon felül, hogy Steve is csatlakozik , de szeretném, hogy tudd, hogy te az enyém vagy.
-Szeretlek baby. Te jelented nekem a mindent Lloyd.-bújtam közelebb hozzá így az arcához simult az orrom.-Te vagy aki megmutatta mi is az igazi szerelem.
-Szeretném ha a megbeszélés után kicsit kettesben lennénk valahol.-cirógatta meg az állam.
-Hova viszel?
-Még kitalálom, de akkor csak is az én védelmemben leszel. Senki máséban!
-Mindig abban vagyok.-pusziltam meg az arcát, de ő hirtelen egy kézzel elkapta az arcom és az ajkamra lecsapva a szekrénynek nyomott. Ki volt éhezve. Piszkosul vágyott arra, hogy senki se legyen körülöttem és csak ő legyen az akire számíthatok.
-Lloyd... Lloyd baby! Meg.. megfulladok.-szakadtam el az ajkaitól mire ő felém emelkedett.
-Jegyezd meg csillagom, hogy a puncid csak az enyém.
-Tudom Lloyd, de emlékszel remélem az első olyan szeretkezésre amikor ...
-Hhhhh... Kurvára emlékszek és mégegyszer olyan nem lesz, hogy más pasi farka becsúszik oda. Tudom hogy Steve a legjobb barátom és hogy te is kedveled, de nem fog oda becsúszni a kő kemény farka mert kirántalak belőle és csak az enyémen élvezhetsz el!
-Felfogtam!
-Helyes.-ahogy figyelt a szemei lángoltak, de nem attól mennyire vágyik rám, hanem attól, hogy idege. Feszült mostanában a munka miatt is és rengetegszer olyanokon vesznek össze Stevel amik eddig még csak probléma sem volt.
Ahogy magamra hagyott kipillantottam ismét az ablakon majd kettő kék szempár fúródott az enyémekbe.
Steve lentről figyelt a kocsi mellett állva. Szomorú voltam hogy ennyit vitatkoznak hisz Lloyd végre egy csodás barátra tehetett szert. Steve egy végtelenül rendes srác. Jólelkű, előzékeny, udvarias, vicces és mellette piszok szexi. Az ágyban pedig eszméletlen ahogy Lloyd is.
Némán lesétálva az emeletről a szemeim dörzsölve lépkedtem az ajtó felé ahol Lloyd várt már engem.
-Dave ne csajozz basszalak szájba hanem pakolj!-ordította el magát mire felvillantak a szemeim. Steve csendben ellépett Lloyd mellett aki szúrós pillantásokkal mérte végig őt, mivel tegnap is volt egy kisebb veszekedés köztük.
-Minden rendben?-kérdezte halkan Steve.
-Hhhh... igen. Veled és Lloyd közt?-pillantottam fel a szemeibe mire egy mély sóhaj szakad fel a torkából.
-Majd lesz valahogy.-sütötte le a szemeit ahogy zsebre tette a kezeit.
-Avery!-csattant fel Lloyd hangja mire odasétált hozzánk. Steve teste megfeszült. Még csak Lloydra se néz. Istenem ezt annyira rossz látni. -Indulunk.
-Rendben. Menj előre.
-Nem. Majd te mész előttem.
-Hhhh... remélem velem nem akarsz összeveszni mert kurva szarul jársz.-léptem el a két fiú közt, de ahogy eljöttem Lloyd vállának ütődött az enyém.
Kiérve a bejáraton Dave torpant meg előttem mire mögém lépett Steve és Lloyd.
-Asszonyom...
-Mi van? -mordultam rá mivel feszült voltam attól ami a mögöttem álló két fiú közt volt.
-Minden és mindenki készen áll az indulásra.
-Fantasztikus. Akkor állj odébb és ha kérhetem Dena és a közted lévő románcot ne ennyire feltűnően éljétek meg, mert baromira nem kíváncsi erre senki és a bejárónőm nagyon is jól tudod, hogy tabu. Bár te már annyi mindent megszegtél, hogy lényegében tök mindegy mit mondok...
-Nem mindegy mert ez a szaros itt előttem nem végzi a munkáját rendesen. De nem az én emberem úgyhogy ebbe nem szólok bele inkább.-magyarázott mögöttem Lloyd mire én kikerülve Davet beszálltam a kocsiba.
Steve előre ült Colin mellé míg én velem Lloyd ült hátul.
Hátradőlve a székben bambultam kifele az ablakon mire megköszörülte mellettem a torkát.
-Most mi bajod van neked is?
-Semmi.
-Nem úgy tűnik. Mit mondott Steve?
-Lófaszt se! Ő kussban van úgyhogy te is tedd alapállásba a szád.
-Te mondtad hogy ne vesszek veled össze, most még is te kezded a vitát.
-Ó faszom Lloyd gondolkozz már! Egész héten vitatkozol mindenkivel mert az a hülye picsa Destiny vagy ki a faszom az egy értetlen kurva. Nem ...te mindenki máson vezeted le a dühöd ahelyett hogy elküldenéd a halál faszára azt a picsát.
-Nem küldöm el mert fontos partner akkor is ha hülye.
-Oohh meg ne essen a szíved rajta. Bezzeg a legjobb barátoddal összevesztél, mert ő meg merte kérdezni mi a baj. Te már kapásból lekelő voltál vele, hogy úgy se tudja , ő ezt nem érti. Te nem érted mi az ha fontos vagy valakinek és kedvel téged. Te telibe szarsz ebbe! Úgyhogy befogod a kibaszott pofád Lloyd mert én erre kurvára nem vagyok kíváncsi. -kezdtem el keresgélni a táskámba ahogy elfordultam tőle és egy újabb nyugtatót vettem be.
Lloyd lehajtott fejjel ült csendben mellettem, miközben Steve hátrapillantott felé. Még most is a barátját figyelte aki teljesen összezuhant.
Lloyd a kocsiajtón könyökölve törölgette csendben az arcát miközben a jobb kezét figyelte ami remegett az idegtől. -Colin taposson bele mert kurvára nem fogom elérni a gépet!
-Igen is kisasszony.
-Kér...kérhetek egy nyugtatót?-kérdezte halkan Lloyd mellettem mire felé dobtam a táskám.
-Keresd ki. -hajoltam előre a laptopomért amit felnyitva folytattam a munkát. Lloyd inkább visszatolta felém a táskát mire felvillantak a szemeim.-Ne basszál fel hogy nem tudsz egyedül bevenni egy rohadt gyógyszert!
-Nem kell köszönöm.
-Akkor szenvedj.-fordultam el tőle.
-Avery!-csendült fel Steve hangja.
-Hm?
-Azt az információt kaptam, hogy a gép még nem áll készen a felszállásra.
-Miért is? -villantak fel a szemeim rá, mire Lloyd felé intett a szemeivel aki összeroppant mellettem.
-Colin álljon félre!
-Igen is kisasszony. -ahogy megállt a kocsi Lloyd feltépte az ajtót és kiszállt.
-A faszomat!-mordultam fel ahogy a kilincsért nyúltam, de Steve hangja felcsendült ismét.
-Maradjon kisasszony. Intézem.-szállt ki a kocsiból és indult Lloyd után aki az út mellett állva távol a kocsitól nézte a tájat.