A hangulat átéléséhez ajánlom a Victon Nostalgic Night című számát <3
-És erről is én tehetek? -vonod fel a szemöldöködet hisztériás hangnemben a már fél órája tartó vita miatt.
-Igen, te. Elmondtam, hogy utálom ha mással vagy-néz rád párod fekete szemekkel.
-A jó ég áldjon meg Sejun mostmár komolyan. A kollégám, persze hogy vele vagyok egész nap! -masszírozod a homlokodat idegesen.
-De ki mondta, hogy dolgozz? Elmondtam, hogy el tudlak tartani téged is bőven. Most volt időm, de akkor se vagy velem. Akkor? Ennek semmi értelme-teszi karba kezeit.
Szavai a szívedig hatolnak. Nincs értelme? Ennyibe nézi a kapcsolatot? Egy napot nem tudtál vele lenni, mikor ő az év nagy részét nélküled éli.
-Na idefigyelj kiscsákó-vágod a pultra a kezedbe akadó poharat, ami széttörik-Az, hogy te idol vagy, és jól megy, az nem azt jelenti, hogy nekem is. Már én is felnőtt vagyok, dolgoznom kell. Ez nem csak a pénzről szól. Ez a munkatapasztalat,a tanulás ugyan olyan folyamata,mint majd az egyetem lesz. Már megint önző vagy, és nem is látod. Van hogy hetekig nem is látlak, annyira nincs rám időd, pedig egy lakásban élünk. Amit mellesleg én tartok rendben. Mindig úgy kell alakítanom,hogy neked legyen jó. Nem vagyok se bejárőnő,se kutya akit pénzelni kell. Gondolkozzál el a szavaidon-kapod fel a lakáskulcsod csomóját,majd hangosan becsapva az ajtót indulsz neki a nyári éjszakának pityeregve. Veszekszetek néha, de akkor is csak ilyeneken. Szereted, hogy el akarna tartani, csak hogy majd tudj tanulni, de önállósodni akarsz. Két éve 16 évesen költöztél el otthonról hozzá az önállóság reményében, na meg azért, hogy vele lehess. De az eredmény ugyan az lett, mint előtte. Ritkán látod, ritkán jut egymásra minőségi idő. Most meg már dolgozni se enged. Tanulni szeretnél a munkahelyen és tapasztalni, emellett szeretnél saját pénzt keresni. Nem akarsz eltartott lenni, mint eddig. Abból fizetnéd és fizeted is a jogsid gyakorlati részét, meg minden egyedi kiadásodat. Csak ennyi önállóságot akarsz, amit megint csak elvesz. Szereted Sejunt, de eleged van ebből. Nem vagy te életképtelen se aranyásó, hogy ez így maradjon.
Pityergésed abbamarad amint felérsz a magas kilató tetejére, ahol újonabban mindig ülsz ha időre van szükséged. A hideg beton egyenlőre nem olyan rossz, de azért idefönt nagy a szél. A perem szélére ülsz lelógatva a lábaidat. Az épület olyan 700 méter magas lehet, mégsincs halálfélelmed. Inkább lelki nyugalom talál meg itt mindig. Régen a félvér koreai származású nagypapád rendszeresen hozott el ide, amíg élt. Ide hozott, mikor feldúlt voltál, és nyugtatásképpen itt tanított meg az élet dolgaira. Ennek eredményeként érett fiatal vagy, aki tapasztalni akar, de mégis tanul más hibáiból. Sejunnak ezt sose mondtad el. Nem mintha lenne ilyenre időtök. Két év alatt még csak lefeküdni is kevésszer volt alkalmatok. De hogy mi tartja össze ezt a kapcsolatot? Már magad sem tudod igazán. Annyira szépen indult. Sokszor keresett, randikra vitt, kedves dolgokat mondott, ajándékokkal halmozott el, főzött veled. Normális volt minden, aztán betáblázták rendesen. Azóta kevésszer látod, futva vált veled egy-egy csókot, de még kevesebbszer alszik veled. Nagyon rossz. Hiányzik. A vele töltött idő, a nevetés. Ő hiányzik. Nagyon nagyon. Meleg könnyeid utat találnak,majd lefolynak arcodon.
-Hercegnőm, így megfázol-ül le melléd suttogva, közben rádadja a nagy kapucnis pulcsiját. Szipogva bújsz bele a ruhadarabba, ami Sejun illatú. A legfinomabb illat a világon.
Szemed sarkából nézel rá az éjszakai kivilagítás fényében.
-Nézz rám-fog a derekadra, de csak magad elé bamulsz-Hé-fordítja oda a fejedet-Figyelj...Nagyon sajnálom. Igazad volt. Neked most kezdődik el az életed, amit nélkülem is alakítanod kell. Abban is igazad van, hogy önző vagyok. Mindig csak arra gondolok, hogy nekem mennyire nehéz, de arra nem, hogy neked mennyire. Otthon vagy egyedül, nem segítek, alig találkozunk, nem szánok rád elég időt, nem viszek haza virágot. Semmit se teszek ezért a kapcsolatért. Hercegnőm, nagyon sajnálom, hogy megbántottalak. Soha többet nem fordul elő. Változtatni fogok mostantól mindenen. Remélem meg tudsz bocsátani-törli le orcádról a meleg folyadékot. Szemeibe nézve bólintasz, mire ő felkel és téged felkapva áll a peremtől távolabb. Feneked alá nyúlva tart, közben óvatosan megcsókol. Hidrogénszőke hajába túrva viszonzod a kellemes szerelmes érzést kiváltó gesztust. Még mindig ugyan olyan érzést okoz,mint a legelején. Egyszerűen leírhatatlan.
Elválva nézel a szemeibe-Megbocsátok, de nem akarok több vitát. Se erről, se másról. Én téged nagyon nagyon nagyon szeretlek, és ha te is engem, akkor hagyod, hogy éljem az életemet. Attól még a tiéd leszek, csak önálló. Nem kérem, hogy hagyd fel a csapatot értem, csak azt, hogy valahogy próbálj szabadulni. Vigyél randizni. Ölelj meg többször. Hagy bújjak hozzád éjszakánként. Hagy keljek veled. Játsszunk valamit. Menjünk kirándulni. Könyörgöm néha feküdjünk le-túrsz már saját hajadba frusztráltan. Sejun féloldalas mosollyal hajol közel.
-Mindent megadok amit kérsz. Egytől egyig-suttogja ajkaidra,majd újra birtokba veszi már kissé hevesebben. Azonnal viszonozva fogsz arcára befogadva már átkúszó nyelvét. Pár percig csókolóztok,aztán elválva öleled meg.
-Beszélgetünk?-lóbálod lábaidat. Barátod mosolyogva ül le veled a karjaiban,ahol szorosan tartva ölel téged.
-Miért jössz ide mostanában?-kérdezi suttogva.
Meglepetten pislantasz-Honnan tudod?-rajzolsz spirálokat bicepszén.
-Felhívtam Jiwoot-aki mellesleg a legjobb barátnőd-
hogy megkérdezzem merre lehetsz. Nehezen akarta elárulni, de megtudtam, hogy mostanság ez az új kedvenced. Miért?-simogatja a derekadat.
-Nos...Én öm..sokat jártam kilátókba a nagypapámmal kiskoromban. Mindig elvitt, ha szomorú vagy ideges voltam. Akkor nyugtatni próbált, megjegyzem sikeresen. Ilyen alkalmakkor tanított dolgokra az életben. A tanácsait követve élek. Miatta megyek el dolgozni. Szeretném, ha büszke lenne rám-markolod meg a karját egyik kézzel, másikkal pedig az oldalát, miközben eláztatod a rajta lévő pulóvert. Nyugtatóan simogatva puszilgatja a fejed tetejét.
-Édesem...nagyon sajnálom. Nem tudtam,hogy neked ez ennyire fontos. Annyira sajnálom, hogy nem ismerlek eléggé...
Percekig csak csendesen ültök ott, egymást ölelve, mire megszólal-Tudod mit? Kezdjük elölről. Mintha semmit se tudnék. Mesélj el mindent. Csak hagyd, hogy megismerjelek úgy igazán-emeli fel a fejedet, mire még egy csókot lop.
Ezután pedig úgy lesz, ahogy mondta. Mindent elmesélsz,ami te vagy. Csak megosztod,ami benned van, ő pedig hallgat. Figyel rád, mindent neked szentel, akárcsak két éve. Egész éjszaka beszélgettek, közben hazavisz. Mikor már elálmosodsz szoros ölelésben takar be, úgy alszotok el a közös ágyatokban, együtt.
