Kézcsók hölgyek!
Itt vagyok!
Ritka, mint a fehér holló mi? :D
Tudom, eltűntem, de hát elmondom hogy oda se érek ahova amúgy muszáj lenne...
Na mindegy, just egyetemista things you know.
Sajna közben eléggé lemaradtam a kpoppal....
Mondogatni ki is estem belőle 😅
Ami azért zavar, mert az egyetlen olyan dolog volt az életemben, ami bármikor meg tudott nyugtatni, erőt adott, és felvidított..
Meg is látszik, hogy hanyagoltam...
NA DE!!
Hallgattam a kis vegyes listámat, és feljött a Drunk-Dazed. A legjobb Enhypen szám szerény személyem számára!
És olyannyira felhozta az emlékeket és a jó érzéseket, hogy 1 hour loopba rakva el is kezdem írni a kis dolgot!
Kielégítem a szerelmi életemet, ráadásul életem kicsiny értelme segít ebben!
Az előző Jungwonos Enhypen rész folytatása lesz.
Ugye az nem volt teljesen érthető(nektek, nekem azért, mert a fejemben egy 4 évados sorozat van belőle kb), de most kicsit kifejtem a dolgokat, és egy végtelenül idegesítő kis fiúcska fog minket boldogítani!🥳
(Valójában a saját lelki jólétemet szolgálja ez a rész, szóval bocsi)
Jó olvasást!
-Junwon, az isten szerelmére-teszed össze két tenyeredet magad előtt-Mikor szállsz már le rólam? Legalább a suliban hagynál, ha már nálatok nem-nézel ingerülten a fiatalabb fiú ében szemeibe, aki látszólag nagyon élvezi az adódott helyzetet.
-Hmm-gondolkozik látványosan-Nem, az nem buli úgy-rázza a fejét egy ördögi mosollyal a képén.
-Utállak-morgod, ahogy sarkon fordulva vonulsz el órára, magad mögött hagyod a nevető srácot.
Beérve a terembe vetődsz le Jay mellé, aki idő közben nagyon közeli barátoddá vált.
-Állítsd le ezt a takonypolcot, vagy nagyon megtakarom mostmár-pakolsz elő csapkodva.
A srác csak tágabbra nyitva szemeit sóhajt egyet mindent tudóan.
-Hallottam innen is, hogy a folyosó végén sipítozol rá-néz rád, de gyorsan folytatja látva sértődött tekintetedet, ahogy eltátod a szádat-De egyébként megértem. Szeret mások agyára menni, és sajnos nagyon jó is benne-közli be nemes egyszerűséggel.
-Miért én? Miért nem bárki más? Egy perc nyugtom sincs tőle-támasztod meg a homlokodat.
-Ilyen ez-csüccsen le Jay mellé Jake és Sunghoon is, ezzel megtöltve a négyes padot, a szokásos módon.
-Legalább te leütnéd-nézel a fiúra tehetetlenül.
-Őt így kell szeretni- bólogat Sunghoon, miközben befordítja ajkait , mintha látványosan gondolkodna, de valójában csak oda akar szúrni.
-Veletek aztán ki vagyok segítve-húzod össze szemeidet, ők meg csak vigyorognak az egészen.
Onnantól kezdve végig ignorálod őket. "Hazafelé" is busszal mész, majd sétálsz a gyönyörű kerttel rendelkező, több ezer hektáros birtok kis ösvényein. Felérve a szobába öltözöl át, majd lesétálsz az emeletről.
-Hova-hova kisasszony? -kortyolja kávéját Heeseung, aki könyvéből pillant fel rád egy pillanatra a szemüvege mögül.
-Lovagolni megyek-fonod be a hajadat pillanatok alatt.
-Értem. Milyen volt a suli? - kérdezi a már elballagott fiú, aki az év végi vizsgákra készül, miközben ti még természetesen bejártok.
-Szokásos-sóhajtod elkapva egy almát az asztalról.
-Megint piszkál? -lapoz a bíbor borítós tudástárban, ahogy ismét issza annak okító szavait.
-Elemében van-húzod fel cipődet.
-Elintézem-int egyet.
-Ezért vagy Te a legjobb, mon amour-fogsz a szívedre puszit küldve.
-Tudom bambino-mosolyog rád féloldalasan, mire kuncogva lépsz ki a hatalmas fa ajtón, hogy az istállóba távozhass.
Beérkezve mész oda kedves lovadhoz,egyúttal oda is adva neki az elcsent almát.
-Szerbusz kincsem-simogatod meg a hálás buksiját, amibe nagyba tömi a finom falatot-Mehet egy terep?-mosolyogsz a keféért nyúlva.
Mistral boldogan nyihogva lökdösi meg a hasadat, ami nevetésre késztet-Rendben van-kezded el letakarítani a kosztól fekete szőrét.
Miután kész vagy felszereled, és kivezeted az istálló elé.
-Modellt álljon kérem - mondod neki, ahogy képet csinálsz róla.
