Dedicated to Ilkuci💓
Figyelem:Ez a rész szuper cute lesz úgyhogy szellemülj át soft szerelmesbe most!!
A nap százágra süt. A folyó mentén kellemes szél hűti le a levegőt. Kisgyermek kacajok törnek fel a park csendjében, hogy életre keltsék a helyet. A víz hangja nyugalomként tölti be a felnőttek szívét.
A munkától távol, a stresszt maguk mögött hagyva töltik itt idejüket az emberek. Bicikliznek a barátok, frizbiznek vagy éppen tollasoznak a családok.
Randiznak a fiatalok, és élvezik a nyár önfeledt szabadságát.
Te és Taeyong is pont így tesztek. Piknikezés a mai program, így egy hatalmas pléddel és kosárral ültök ki a gondosan karbantartott pázsitra.
Kosaratok friss, házi gyümölcsökkel, háromszög alakú szendvicsekkel, csokival és innivalóval van felpakolva.
Leülve a plédre helyezed a tekintetedet a folyóra, miközben Szerelmed kipakolja a finomságokat. Illata beférkőzik az orrodba, és újra szerelmes érzéseket vált ki belőled. Akárcsak régen.
-Tökéletes - mondod nézelődve.
-Micsoda? - ül melléd, majd felbontva a dobozkákat kínál meg.
-Ez a nap-mosolyogsz ránézve, majd elveszel egy szendvicset, amelyet majszolni kezdesz.
-Tökéletes, mert az én szépséges feleségem a kisfiamat hordja a szíve alatt. Végre vehetünk ruhákat-simogatja meg kerekedő pocakodat gyengéden, mégis roppant büszkén.
-Te jobban élvezed a vásárlást, mint én - nevetsz fel arcára puszilva.
-Sosem tagadtam-vigyorog beleharapva saját szendvicsébe.
-Apa nagyon örül az első unokájának, aki tőlem van-komolyodsz el. Taeyong vigyora mosollyá szelidül.
-Persze, hogy örül. Téged nagyon szeret, tehát alapvető, hogy a te gyerekedet még annál is jobban-mondja arcodat simogatva.
-Nagyon hiányoznak már Anyával-sóhajtod.
-Holnap után már indulunk is-csókol homlokodra, majd folytatja az evést.
Mosolyogva hallgatod, hiszen hamarosan láthatod messze lakó szüleidet, akiket úgy szeretsz.
7 éve élsz Koreában kihagyások nélkül. Az egyetemet itt jártad végig. Nővérként dolgozol az egyik Seoul-i kórház gyermekosztályán. Ezen a helyen ismerted meg a sürgősségi orvosként dolgozó Lee Taeyongot. Közös baráti társaságotok volt, ami által jobban megismerkedtetek egymással. Barátságotok idővel szerelemmé módosult, ami azóta is elképesztően erős. 4 éve alkottok egy párt, 2 éve vagy a felesége, most pedig az első gyermeketeket várod.
Nem csak a férjed, vagy a gyermeked apja. Ő ennél sokkal de sokkal több.
Ő az első, aki igazi nőként kezel, az első, aki partnerként áll melletted. Ő a legjobb barátod, a szerelmed, a fő bizalmasod, a lelkitársad. A támaszod, a lelki vígaszod, a boldogságod, a mindened.
Nélküle minden üres lenne és értelmetlen.
Kicsivel több, mint négy éve ugyanúgy szereted ezt a férfit, akinek megannyi dolgot köszönhetsz az életedben. A törődést, a szeretetet, a közös élményeket, az emlékeket, az ajándékokat, a biztonságot. De amit a legesleginkább köszönhetsz neki, az inkább valaki. Az a valaki pedig a kisfiad, aki úton van a nagyvilág felé.
Ma derült ki a neme az ultrahangos vizsgálaton, ami után persze rögtön tárcsáztátok szüleiteket az örömhírrel. Mondani se kell a mérhetetlen boldogságot, amit éreztek. Főleg Taeyong apukája, mert tovább fog szállni a Lee név.
Sosem felejted el a napot, amikor az egyik együttlét után hányingerrel keltél. Ahogy kiadtad az összes dolgot, ami gyomrodban volt vettél is egy tesztet. Lesokkolódva, mégis megbabonázódva hívtad fel szerelmedet, hogy elmeséld. Aznap ügyeletes volt a klinikán. Valószínűleg az egyik folyosói várókanapéra ülve tudta meg a nagy hírt, miszerint pozitív a teszteredmény.
Szerelmed sírt a boldogságtól, egy cseppet sem törődve azzal, hogy ki látja éppen. Mérhetetlenül boldog és büszke volt, mint azóta minden nap.
Telefonbeszélgetésetek után rögtön értesítette szüleit, ahogy te is tetted a sajátjaiddal.
Te és a szüleid a sok ezer kilométer ellenére is nagyon közel álltok egymáshoz. Te vagy édesapád legkisebb gyermeke, egyben az egyetlen lánya. Két bátyádat is nagyon nagyon szereti, azonban te mégis más vagy.
Így hát érthető módon ő is elérzékenyülve fogadta a hírt. Édesanyád is sírt már rögtön kérvényezve, hogy hazamenjetek, hiszen látni akar.
Sajnos hamarabb nem sikerült szabadságot kapnotok, de mostmár végre elutazhattok. Elmondhatatlanul izgatott vagy, és nagyon szeretnéd már látni a családodat. Szüleid elhívták az Amerikában dolgozó és élő legidősebb bátyádat, annak feleségét és három fiát. Fiatalabbik bátyád Svájcból utazik haza feleségével és elvált exfeleségétől született fiával. Végre ismét együtt lesz a család nem csak Karácsony alkalmával. Ez pedig az állapotosságodnak köszönhető.
Nagyon boldog vagy és hálás mindenért, amit az életedben kaptál. Ennél szerencsésebb nem igazán lehetnél.
-Min gondolkozol? - kérdezi Taeyong kizökkentve gondolataidból.
-Semmi különös - mosolyodsz el-Csak azon, hogy mennyire örülök, hogy élhetek-bújsz hozzá.
-Hát még én hogy örülök neki-puszil a hajdba szorosan magához húzva.
Ne haragudj, hogy ilyen kis rövid lett, de tömör és nagyon olvad a szívem most 🥺💓
Remélem élvezed azért!
