Dedicated to DottieX❤️❤️❤️
Szép estét! Vagy napot attól függ lol.
Itt vagyok ismét :D Jövök fel mint a talajvíz nem? Szandi erősítsd meg!!
Na nem akarok itt TMI-t úgyhogy kezdjünk is bele!
KEDVES BÉBIKE! KICSIT KÉSŐ MÁR DE REMÉLEM NEM HARAGSZOL ÉS ÖRÜLNI FOGSZ NEKI!
KÍVÁNOK NEKED NAGYON NAGYON NAGYON NAGYON NAGYON NAGYON NAGYON NAGYON NAGYON SOK BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT KEDVESEM!! NEM LEHETEK ELÉG HÁLÁS ÉRTED ÉS NEKED AZÉRT, HOGY VAGY!
KÖSZÖNÖM, HOGY AZ ÉLTEMBEN VAGY! A LEGJOBB VAGY A VILÁGON!!
SOK SIKERT AZ ANATHOZ!!
NAGYON SZERETLEK🥺💗
Hogy mi is jó abban, hogy az apád Seoul egyik legnagyobb kórházának a vezérigazgatója évek óta?
Azon kívül, hogy semmilyen anyagi problémában nem szenvedsz, dolgozhatsz ott évek óta, mint univerzális segéd. Édesanyád is orvos, így voltaképpen adott volt a te pályád is. Az eszed nagyon is megvan hozzá, már csak a korod hiányzott.
De augusztusban eljött a te időd.
Felvettek az orvosira, mégpedig az elsők között, úgyhogy nemhogy sikerült, de még túl is teljesítetted az első lépést.
Azonban a kórházban nem dolgozhatsz még orvosként, csak anyukádnak segítesz abban, amiben eddig.
Papírokat töltesz ki, ebédet és kávét hozol neki, és mindenben a segítségére vagy ami éppen adódik.
Így most helyette tartod a frontot, amíg konzultáción van egy sürgős eset kapcsán.
Nyugis ez a nap, úgyhogy biztos vagy benne, hogy semmi rossz vagy túl nehéz nem jöhet addig a 15 percig, amíg édesanyád vissza nem ér.
Így hát a világon a legnagyobb élvezettel cuppogtatod ajkaid között ki és be a kedvenc fajta nyalókádat.
A papírokat kiegészítve elemzed őket, így hogy már egyetemen is tanulod. A szüleid megtanítottak rengeteg dologra, ezért is merik rádbízni az ilyeneket, de persze az más mikor az ember már élőben is tanul például anatómiát.
Éppen az egyik felvett beteg vércukorszintjét vizsgálgatod, amikor 3 magas férfi lép eléd. 2 látszólag ideges, a harmadik meg igencsak szórakozottnak tűnik.
-Jónapot! Miben segíthetek?-kérdezed felpillantva.
-Oh hát na.. -mondaná a fülig vigyorgó srác, de az egyik férfi befogja a száját.
-Megrándult a válla, plusz megvágta magát-mondja.
-Hmm rendben van. Jöjjön be a terembe-kelsz fel-Egyedül-lököd még oda látván, hogy a két testőr is jönne.
-Ahogy parancsolja hölgyem-vigyorog utánad spurizva.
-Üljön le-utasítod,ő pedig a maszkja alatti hatalmas vigyorral meg is teszi.
-Hol vágta meg magát?-veszed elő a táblára rögzített ambulánslapot, amit a manager befelé jövet a kezedbe nyomott, mivel a körpultnál adták, mikor felvették a rendszerbe az urat.
Válaszul felfordítja bal tenyerét, amin egy nem túl mély vágás látható.
-Ez jó, nem kell összevarni-szeded elő az elsősegély csomagot, hogy lefertőtlenítsd neki.
-Kár, pedig szívesen eltöltenék itt még időt magácskával-mondja pajkosan, mire szemedet forgatva állsz neki a feladatnak.
Mire végzel nyílik is az ajtó, amin édesanyád toppan be.
-Elnézést a késésért, csak megbeszélésen voltam. Minden rendben ment?-sétál oda hozzátok-Kicsim tartottad a frontot?
-Persze. Nem mély vágás. Varrni se kell-mondod elpakolva-A vállát rád hagyom-mosolyogsz fel rá, majd a betegre pillantasz, aki sokkosan néz titeket.
-Elnézést, Ön kicsoda? - kérdezi.
-Dr.(te vezetékneved+keresztnév), osztályvezető-nyújtja oda a kezét az ifjúnak, aki meg is rázza azt.
-És akkor a hölgy? - mutat rád, mire anyukád felkacag.
-Ő a kislányom. Elsőéves orvostan hallgató, de évek óta segít itt nekem. Nem kell aggódnia, csak egyszerű dolgokat csinálhat meg. Bízhat benne-mosolyog megsimogatva a fejecskédet, ami téged is mosolyra késztet.
-Wow-pislog sokkosan.
-Nos igen-kuncog anyukád-Na mutassa kérem azt a ficamodott vállat Mr. Lee.
A srác hatalmas vigyorral kap az alkalmon, és nemes egyszerűséggel lekapja magáról a pólót, felfedve gyönyörűen kidolgozott felsőtestét.
Arcodra erős pír telepszik. Hálát is adsz a múltbeli magadnak, hogy vettél fel maszkot.
Anyud elkezdi vizsgálni, te pedig hátat fordítasz.
-Kint leszek-mondod, majd elhagyva a kórtermet térsz vissza eredeti helyedre, ahol tájékoztatást adsz a két managernek.
Honnan tudod, hogy managerek?
Lee vezetéknév, ilyen pimaszság, ennyire kidolgozott test? Aggódás veszi körül, és nem egyedül jött.
Nem lehet más, csak Lee Minhyuk.
Igen, a BTOB ellenállhatatlan rapperje. Habár csak képernyőn láttad ezelőtt, eddig is tudtad, hogy helyes, na de hogy élőben is ilyen jó pali legyen...
Pont ez zavar.
Idolokért nem szabad odáig lenni meg vissza, mert minden csak illúzió, ami velük kapcsolatos. Nagyon jól tudod.
Ki kell verned a fejedből.
Azt a helyes arcot.
Azt az izmos kart.
Azt a gyönyörű platina szőke hajáradatot.
Azt a csodás telt szájat.
Azt a huncut mosolyt.
-NA JÓ ELÉG-csapod az asztalra a tollat, mire a két férfi értetlenül néz rád.
-Öm... Bocsánat, csak folyton csörget valaki-mondod kínosan nevetve, majd a füledre emelve a telefonodat kezdesz el egy kitalált beszélgetést lefolytatni arrébb sétálva közben, egészen az automatáig, amin nagyot sóhajtva támaszkodsz meg.
-Vadbarom-motyogod bepötyögve a latte számát, majd telefonnal fizetve veszed ki a kávédat.
Pár perc után visszatérve látod, ahogy kijönnek a teremből, látszólag remekül szórakozva.
-Hogy te milyen szórakoztató vagy-neveti édesanyád.
-Ugyan (anyukád keresztneve), csak értékeled a bolondozásomat-mondja hatalmas vigyorral.
Továbbra is nevetnek, majd rád emelik a tekintetüket.
-Kicsim képzeld, kaptunk három VIP jegyet a következő BTOB koncertre. Elmehetünk apáddal-tapsikol boldogan, mire te sokkosan nézel.
-Komolyan? Kitől? - játszod a hülyét, mire kicsit mindketten ki is akadnak.
-Hogyhogy kitől? Nem ismered fel a fiatalembert?-kérdezi csípőre tett kezekkel.
-Nem mutatkozott be-rántasz vállat.
-Ez igaz-pattan eléd a férfi-Lee Minhyuk vagyok, a BTOB rapperje. Nagyon örülök a találkozásnak-hajol meg, majd kézfejedre egy lágy csókot lehel, miután te is meghajolsz neki elvörösödve.
-T/N-mondod meghúzva copfodat.
-Gyönyörű neved van-mosolyog magabiztosan nézve a szemeidbe.
Egy kis csevegés után ott is hagynak titeket a férfiak, ti pedig folytatjátok a napot.
A koncert egy héten belül el is jön.
Nagyon jó helyre kaptok helyet, eléggé közel a színpadhoz, tehát minden arcot rendesen látsz .
-Ez még mindig annyira szürreális, hogy itt vagyunk-rázod a fejedet a lightstickedet vizsgálva.
-Ugye? Annyira szerencsések vagyunk-vigyorog anyukád, ahogy apád kezébe nyomja az egyik világító alkalmatosságot.
Nem is kérdés, hogy végigénekli a koncertet torka szakadtából, hiszen az egyik kedvenc bandája a BTOB.
Mindannyian szeretitek őket és a zenéiket, de Anyuka egy teljesen másik szinten űzi ezt.
Nem is vele van a probléma. Egyáltalán. És nem is Apukával.
A baj az ördöggel magával van.
Minhyuk egész koncert alatt eszméletlen módon provokál.
De tényleg.
Minden szexisebb táncot a szemedbe nézve végez, minden olyan szöveget neked címezve énekel.
Játszik veled nem gyengén.
Te pedig egyre frusztráltabb vagy.
És egy frusztrált te nem áll messze a felizgatott énedtől.
Az pedig hatalmas baj.
Jó pár hónapja, hogy lezártad magadban a legutóbbi kapcsolatodat, így mondhatni kiéhezve vagy mostmár. 5 hónap az 5 hónap, még egy nőnek is.
Ugyanakkor ő 31 éves, te pedig csak 19....mindenképpen rosszul hangzik.
Felnőtt vagy már, de akkor is.
Lehet, hogy édesanyád nagyon kedveli a férfit, de ki tudja hogy reagálna. Főleg édesapád. Jó ég.
Habár nem kell megtudniuk.
Mi van ha csak egyszeri?
Na azt meg nem is kell tudniuk.
De felesleges ezen agyalni... Úgyse akar semmit.
Hiába beszélt olyanokat.
Hiába vetkőzött és feszített direkt neked.
Hiába adott koncertjegyet.
VIP-t.
Semmi szándék.. Haha...
Ja...
Igen...
A koncert végén lementek a backstagebe beszélni a srácokkal.
Édesanyád persze lelőhetetlen annyira örül.
Nem meglepő.
Te viszont?
Iszonyatosan be vagy indulva.
De mostmár nem hagyod annyiban.
-Beszélhetnénk? 4 szem közt-mondod Minhyuknak, aki ártatlanul pislogva néz rád.
-Baj van? -kérdi pajkosan.
-Indulás-tolod meg az öltöző felé.
-Mi a helyzet Királylány?-vigyorog le rád bezárva az ajtót magatok mögött.
-Direkt csinálod?-kérdezed felnézve rá.
-Mit?-rebegteti a szempilláit.
-Utállak remélem tudod-fordulsz sarkon drámaian.
-Dehogy-fordít vissza a derekadra simítva.
-De-mondod durcásan.
-Tényleg?-kuncog-Akkor miért remegsz minden érintésemre?-zongorázik a testeden-Miért néztél csak engem a koncerten? Miért vágysz rám?-suttogja az ajkaidra.
-Fogd be-motyogod, majd lekapod szenvedélyesen, amit nem rest viszonozni, ugyanolyan erőbedobással.
Nyelveitekkel aktívan foglalatoskodva faljátok egymást, amíg felkapva ken fel a falra. Eres kezeit fenekedre vezetve markol bele, mire a csókba morogva kulcsolod derekára a lábaidat.
Hajába túrva simogatod nyakát, de egy pillanat múlva el is szakadsz tőle.
-Ez nem helyes-mondod lihegve.
-Dehogynem-morogja nyakadat csókolva.
-Basszus, az még hagyján, hogy 31 éves vagy én meg 19,de idol vagy. Ezzel nagyon kell vigyázni-tolod el.
-Igazad van ebben-sóhajtja-Viszont szerintem így izgalmas... Mármint... Sok dolog 'tiltja' úgymond a dolgot... Én pedig eszeveszettül akarlak-néz a szemeidbe.
-Egyéjszakás is oké nekem, csak ne legyen belőle bajom-mondod.
-Lehetne az több éjszaka is-vigyorog pimaszul.
-Akkor ígérd meg, hogy titok marad-nyújtod a kisujjadat.
-Ígérem-csináltok kisujj esküt, miközben tart.
-Hé, neked nem megrándult a vállad?-nézel csúnyán.
-Nos-vigyorog-Igazából nem, csak el akartam jönni már a próbáról, ezért hazudtam-kuncogja, mire eltátod a szádat a fejedet csóválva.
-Nem is te lennél-neveted lemászva róla-És ezt Anya is tudja?-vonod fel a szemöldöködet.
-Még jó. Partner in crime-vigyorog szélesen.
-Ezt viszont te magyarázod meg a szüleimnek-nyitod ki az ajtót, majd nevetve kirohansz.
-Hé-szalad utánad, nem kissé vicces szituációba taszítva magát ezek után.
De nem gond, hiszen mindennek ez a kezdete.
