Dedicated to Seonghwa96💜
Te és Jaeyoon 6 éve alkottok egy párt.
Szerelem volt első látásra, ahogy te hatalmasat taknyáltál a betonon, mert a gördeszkád megakadt, ő pedig felsegítve téged látta el a sebeidet.
Ez pedig egy első randit eredményezett, az pedig egyre többet követelt maga után. Azóta vagytok együtt töretlenül, minden jóban és rosszban.
Tartós kapcsolatban pedig nem meglepő az, ha már nem óvszerrel, hanem másfajta módszerekkel védekeznek szex közben.
A megszakításos a legismertebb, tehát nem csoda, hogy ti is sokszor alkalmazzátok.
A héten például kétszer is, minden a szokásosan telik.
Azonban mostanság egyre többet vagy rosszul, és sokat hánysz, ami nem jellemző rád. Gyanakodni is kezdesz, így kétségbeesetten futsz a legközelebbi boltba egy terhességi tesztért.
Amint hazaérsz rögtön rohansz a mosdóba, hogy megcsinálhasd a tesztet.
Idegesen meg is csinálod, majd fel-alá járva várod az eredményt. Az elmúló perceket kínzó óraként éled meg, amíg várakozol.
Ahogy letelik az előírt idő remegő kézzel fordítod fel a direkt arccal lefelé rakott tesztet, hogy ne lásd egyből. Lassan megfordítva nyílnak tágra szemeid, amint meglátod sokkosan huppansz le a wc tetejére.
-Úristen -szólalsz meg pár perc után, majd elsírod magadat mosolyogva.
Szívedet melegség, boldogság, és elmondhatatlan szeretet tölti meg.
Egy kicsit még fiatal vagy, mégse bánod, hogy most jön ez az áldás, ami sajnos nem mindenkinek adatik meg.
Van egy megbízható, jól fizető munkahelyed. Megtaláltad életed párját, aki két éve feleségül is vett. Az életeteket is együtt tervezitek, ez elég régóta világos mindenki számára, aki ismer titeket,és persze nektek is.
Elmondhatatlanul boldog vagy. Úgy érzed, hogy egy babával teljes lesz az életed, ami eddig is álomszerű volt.
Fel sem fogod még igazán, mégis annyira eufórikus állapotban vagy.
Csak egy baj van:Jaeyoon még dolgozik. Elsőként neki akarod elmondani ezt a csodálatos hírt, nem a szüleiteknek.
Comebackre készülnek, úgyhogy elfoglaltak most. Este ér haza mostanság, általában elég fáradtan, és mire hazaér már te is általában fáradt vagy.
De na nem. Ma annyira pörögsz és boldog vagy, hogy ébren várod egy kis vacsival.
Kis kínai stílusú husit és rizst csinálsz, valamint limonádét mellé. Szépen megterítesz neki, majd várod az érkezését.
10 perccel később haza is ér abban a melegítőszettben, ami a kedvenced.
Valószínűleg meglepi a sok feloltott villany, mert kérdő hangnemben köszön.
-Szia Kincsem-mondja levetve a cipőit.
-Sziaa, a konyhában vagyok -szólsz ki neki.
-Jövök-mondja, és így is tesz-Oh wow-látja meg a megterített asztalt-Ez de jól néz ki- mosolyog, majd odahajolva hozzád csókol meg egy kézzel a fenekedre fogva, ahogy szokta.
Mosolyogva öleled át a nyakát, ahogy viszonzod az édes gesztust. Egyszerűen imádod az ajkait, és bármit megtennél, hogy érintsék tested bármely és minden porcikáját.
Kicsit csókolóztok, aztán elválva ül le.
-Jól nézel ki-simogatja a fenekedet vigyorogva. Kuncogva hagyod neki kiszedve egy adagot a számára, hogy ehessen.
-Milyen napod volt? -kérdezed elé rakva, aminek neki is esik rögtön, mint aki évek óta nem evett.
-Mhhmm-integet, amolyan 'Jajj ne is kérdezd' fejjel.
-Egyél. Megérdemled-puszilod meg a fejét.
-Te el akarsz csábítani? -néz végig rajtad sötét szemekkel.
-Neeem csak gondoskodok rólad -kuncogsz felülve a pultra.
Gyorsan befejezi az egész tányérral, majd felhörpinti a pohár limonádét.
-Baby ez nagyon finom volt, köszönöm -mosolyog felkelve, közben odasétál hozzád-De tudod mi finomabb ennél is? -komolyodik el fekete szemekkel a lábaid közé állva.
-Nemtudom-mosolyogsz hagyva neki.
Válaszul a nőiességedre simítva csókol a nyakadra, hogy egyértelműen tudatodra adja a szándékait.
-Várj -sóhajtod lehunyva szemeidet.
-Nem ezt szoktad sikítani-mormolja harapdálva a nyakadat.
-Jaeyoon valamit el kell mondanom -sóhajtod.
-Megbaszéljük-kezdi el kigombolni az ingedet.
-De ez fontos-tolod el kicsit-Tényleg-nézel a szemeibe.
-Baj van? -kérdi combjaidra simítva.
-Neméppen-mosolyogsz édesen.
-Na-simogat lágyan.
-Terhes vagyok-bukik ki belőled, gyomrod pedig összerándul.
Yoon sokkosan nézve rád állítja meg kezeit. Hosszú pillanatokig csak üvegesen bámul maga elé, amitől már kezdesz kétségbe esni.
-Yoon? -kérdezed félénken.
-Meg akarod tartani? -engedi el a lábaidat.
Kérdése szívedbe kardként hasít. Nem egyből örül, hanem ilyet kérdez? És még el is enged?
Hihetetlenkedve, kissé hisztérikásan nevetsz kettő rövidet, mintha nem jól hallottad volna.
-Parancsolsz? -kérdezed-Nem örülnöd kéne? Baszki a feleséged vagyok, és az első gyermekedet hordom a szívem alatt, te pedig azon gondolkodsz, hogy megtartsuk-e? -kérdezed felháborodva.
-Én ezt nem akarom- mondja faarccal, ami igencsak felzaklat.
-Mi van veled? Nem is ismerek rád -nézel rá sokkosan-Mi bajod a gyerekkel? Most komolyan.
-Nem akarok gyereket-tárja szét karjait.
Teljesen lesokkolva nézel rá, majd elborul az agyad.
-Oh tényleg? Eddig akartál. De ezek szerint engem se akarsz-szállsz le a pultról-Nembaj, nem hogy megtartom, de ha nem akarsz az élete része lenni, akkor felenevelem egyedül -vágod hozzá a konyharuhát, majd kirontva a konyhából felszaladsz, és bezárkózol a fürdőbe.
A földre ülve erednek el a könnyeid kezedbe véve a pozitív tesztet.
Percekig ott ülsz, mikor hallod, hogy feljön. Várakozásod ellenére nem hogy nem kopog be, de pár perc után lemegy, és csapódik a bejárati ajtó.
Azonnal felállva mész ki a fürdőből át a közös hálótokba. Ott jössz rá, hogy bizony pár cuccát összepakolta, és lelépett, valószínűleg a fiúk dormjába.
Mérhetetlenül rosszul esik.
Egész nap rá vársz, hogy az örömhírrel fogadd, erre hazaesik, és így reagál, és még ő sértődik meg.
Fáj. Egyszerűen fáj. Ez nem az a Jaeyoon, akit ismersz. Nagyon nem.
Az éjszaka borzalmasan telik. Nem tudsz aludni, hányni jársz, és emészt az egész beszélgetés.
Alig alszol valamit, forgolódsz és sírsz.
Borzasztóan bánt az egész.
Másnap még jó, hogy továbbra is táppénzen vagy. Konkrétan alig vagy életben.
Karikás szemek, sápadt bőr, cserepes száj. Mondhatni elég szarul nézel ki.
Nem eszel semmit egész nap, inni is csak minimálisan.
Egyszerűen nem megy. Nem akarod elveszíteni se őt se a gyereket.
Már nem bírod tovább nélküle.
Este taxiba ülve mész el a fiúk dormjába, ahova becsöngetve állsz ott.
Youngbin nyit ajtót.
-Szia T/N-köszön boldogan-Úristen, mi van veled? -kérdi ijedten.
-Itt van? -kérdezed beteges hangon.
-Itt gyere-karol át behúzva a lakásba, az ajtót becsukva utánad.
-Ki az? -sétál a nappaliba Zuho.
-T/N-mondja Youngbin bekísérve a nappaliba, ahova leültet.
-Sziaaaa bestieee-fut be Chani, majd sokkosan áll meg-Jól vagy? -telepedik melléd rögtön, hogy rád tudjon feküdni.
-Nem nagyon -sóhajtod hajába vezetve az ujjaidat.
-Mi a helyzet? -jönnek be a többiek barátodat és Inseongot kivéve, akik feltehetőleg együtt lógnak.
-Tegnap összevesztünk-mondod Chanit simogatva szomorú arccal.
-Gondoltuk, mert hozzá se lehetett szólni. Tiszta ideg volt-mondja Dawon.
-Otthagyott egyedül -kezdesz el könnyezni, Chani ezért szorosan ölel a hasadba fúrva fejét. Legédesebb fogadott öcskös.
-Min vesztettek össze? -nyújt egy zsebkendőt Rowoon.
-Terhes vagyok-fogadod el a papíranyagot a fiú egyedeket teljes sokkban hagyva.
Pillanatokig nézitek egymást, mire Chani megszólal.
-Wow-nézi hasadat közelről-Hát helló kicsike-simogatja meg. Félmosollyal piszkálod a barna tincseit.
-Jaeyoon nem örült. Sőt azt kérdezte, hogy meg akarom-e tartani. Mikor elmondtam, hogy igen, akkor azt mondta, hogy ő nem akar gyereket -sírod el magadat kikészülve.
A szoba atmoszférája érezhetően szomorúvá, neheztelővé és feldúlttá válik.
-Jae nem ilyen-rázza fejét Youngbin.
-Tudom. Ezért fáj ennyire-sírod.
-Nem kérdezted, hogy miért -szólal meg az ismerős hang. Felnézve látod Szerelmedet besétálni Inseonggal maga mögött.
-Szerinted volt kedvem erről kérdezni? -bőgöd fáradtan.
-Te nem aludtál? -rohan oda hozzád, hogy közelről lásson.
-Inkább válaszolj -mondod mérgesen nézve szemeibe, ahogy éled guggol.
-Ülj fel-ad egy tockost Chaninak, aki nyikkanva tesz úgy. Yoon irigy, nem is kicsit.
-T/N, én félek -vallja be a szemeidbe nézve. Szipogva nézel rá.
-Mitől? -fújod az orrodat.
-Apának lenni. Nem akarom rossz apa lenni.. -sóhajtja lábaid közé térdelve.
-Rossz apa? -kérded magad sem bízva a hallásod épségében-Nem ismerek olyan embert, aki nálad jobban bánna a gyerekekkel. Imádnak téged, te is őket, akkor ez honnan jött? -szipogod arcára simítva.
-A te gyereked a legjobbat érdemli, én pedig közel sem vagyok az-bújik a kezedbe.
-Ugyan fogd már be. Nálad jobb palit nem is ismerünk-mondja Dawon felvont szemöldökkel, amire mind felnevettek végre.
-Minden rendben lesz-kulcsolsz kezeire-Együtt mindent megoldunk.
-Rendben -mosolyog, majd megcsókol, amit nagy taps követ.
