Grangerből 𝐌𝐚𝐥𝐟𝐨𝐲 [BEFEJEZETT]

Kígyó és oroszlán +18🔞

Ebben a fejezetben már lesz néhány felnőttesebb jelenet, szóval, akit ez zavar, görgessen át rajtuk! :) És akkor kezdődjön is a rész:

21. fejezet: Kígyó és oroszlán 

A tűzijáték végeztével a kis csapat visszament a buli helyszínére, habár nem volt könnyű dolguk: a felébredt diákok úton-útfélen megállították őket, boldogan köszöntötték őket és a nagyobbak közül többen kezet fogtak Harryvel, Hermionéval és Ronnal. A boszorkány mosolyogva figyelte Harryt: a férfi még ennyi év után is meglehetősen zavarba jött az őt körülvevő rajongó diákoktól.

A ramazurinak végül Neville vetett véget: láthatóan spicces volt, de Hermione feltételezte, hogy a bulin részt vevő professzorok közül még ő a legjózanabb. Szigorúnak szánt hangon ágyba parancsolta a különböző házakból odasereglett tanulókat, akik nevetgélve távoztak, többen még messziről is integetve a felnőtteknek.

Az évfolyamtalálkozó helyszínéül szolgáló teremben már nem lágy jazz zene szólt, hanem a legkülönfélébb slágerek jöttek sorban: a Walpurgis Lányai dalai, Celestina Maggica nyálas karácsonyi számai, és egyéb gyors és lassú számok.

Amikor beléptek a helyiségbe, Hermionénak arra sem volt ideje, hogy levegőt vegyen, mert Ron boldogan felüvöltött.

– A közös számunk! Merlinre, mennyit buliztunk erre a családtagjaim esküvőin! Emlékszel? – És már húzta is Hermionét a parkettre, ahol előadta a szokásos, ügyefogyott koreográfiáját, közben kétszer-háromszor megpörgetve a barátnőjét.

– Az ég szerelmére, Ron! – kacagott Hermione. – Te nem is szeretsz táncolni! Mindig utáltál...

– Kivéve, ha iszom. Tudod, hiszen ismersz – vigyorgott Ron, miközben bármiféle ritmusérzék nélkül ugrált, a kezével megragadva Hermione kezét, ezzel mozgásra ösztönözve a boszorkányt is.

A pörgős dal végére Hermione úgy érezte, teljesen kifulladt, de volt ennek jótékony hatása is: az alkohol kezdett kiszállni a fejéből, amitől sokkal frissebbnek érezte magát.

– Jó a buli, mi? – vigyorgott rájuk Harry, aki Parvatival ropta mellettük. – Végre megtáncoltatom szegény Parvatit, ha már negyedévben, a Karácsonyi bálon olyan hülyén viselkedtem.

– Folyton a lábamra lépett – kacagott a boszorkány. – De most egész ügyes vagy – jegyezte meg elismerően. – Ginny jó hatással volt rád.

– Az nem kifejezés – mosolyodott el szerelmes ábrázattal Harry. – Bárcsak itt lenne... Ő is élvezné ezt a murit. Na, gyerünk, Parvati, adjunk bele mindent – nevetett fel gondtalanul Harry, mire a boszorkány, Hermione és Ron is elnevette magát.

Három számot is végigtáncoltak ők négyen, időközben párt cserélve.

– Jól láttam – hajolt közel Hermionéhoz Harry, amikor véget ért egy ugyancsak pörgős szám, és elkezdődött egy lassabb –, hogy te és Malfoy egymást átölelve álltatok a toronyban? Egyáltalán, hol voltatok?

Hermione már épp válaszolt volna, amikor a háta mögül egy hang csendült fel. A hallatán a boszorkányt kellemes bizsergés járta át.

– Jól láttad, Potter – biccentett felszegett fejjel, felfelé görbülő ajkakkal Draco. – Ezért, ha nem bánod, lekérném tőled a feleségemet.

Harry meglepett vigyorral bólintott, és szertartásosan Hermione felé intett. A boszorkány hagyta, hogy Draco a kezébe fogja a kezét, magához húzza, miközben a karjával átkarolta a nő derekát, aki ugyanígy tett.